Mit gondoltok Stumpf-Bíró Balázs összeomlás kutató gondolatairól, hogy a 2030-as években a jelenlegi világ gyökeresen meg fog változni? Az ultrahang nevű youtube csatornán volt egy interjú.

5-ös, ennél a topicnál milyen csoportot takar a “magadfajták”? Ostoba politikai vitáknál szoktam ilyet olvasni, ez azért egy olyan téma amiről jóval objektívebben lehet vitatkozni.

Tény, hogy a klímaváltozás egy valós dolog. Az, hogy ne lehetne lassítani vagy gyorsítani pedig csak a te feltételezésed. Ezek szerint akkor a világ összes befolyásos embere sík hülye, ha szarakodnak még ilyen co2 kvótákkal meg kibocsátás csökkentéssel. Ha kizárt, hogy bármit is lehet vele kezdeni, akkor már úgyis mindegy, nem kellene szórakozni semmi ilyennel. De szerencse, hogy van itt egy ilyen géniusz mint te, döbbentsd rá a világot hogy már mindennek is mindegy.

“ egyáltalán nem biztos, hogy fizikailag lehetséges ennél jelentősen hatékonyabb akksikat gyártani valami újfajta anyagból.”

Persze, nyilván semmi sem lehet 100%-ig biztos. A 60as években sem volt biztos, hogy lehetséges 1 kilobyte-nál nagyobb tárhelyet építeni, vagy hogy 10 kilohertznél erősebb processzort. Aztán ma már a zsebedben is elfér egy nagyságrendekkel nagyobb teljesítményű kütyü, ami ráadásul nem is szoba méretű. Az sem volt biztos akkor, hogy az ólom akku nem a technológia meghaladhatatlan csúcsa. Ma meg már a li-polimer aksik is elterjedtek, amiknek 10szer akkora az energiasűrűsége mint egy ólom aksinak. Ha kicsit utánaolvasol az akkumulátor technológiákat, láthatod hogy több tucatnyi féle új megoldás létezik a li-ion aksikon kívül a fejlesztés mindenféle fázisában. Persze az is lehetséges amit írsz, hogy a lítium aksikat egyszerűen sosem fogjuk meghaladni. Egyik másik megoldás sem fog így beválni, és ezzel örökre 0 innováció lesz az akkumulátorok piacán. Csak ez nem nagyon valószínű ha a múltból indulunk ki.

“ A beton és az acél helyett se találnak jobb építőanyagot 300 éve, ahogy az olaj helyett se találnak hatékonyabb energiaforrást már nagyon-nagyon régóta.”

Úgy látszik nincsen sok fogalmad az építőiparról meg az építőanyagokról sem. Ha jobban képben lennél, tudnád hogy kismillió féle beton és acél létezik, és rengeteg innováció történt akár az elmúlt évtizedekben is. Ha nem tűnt volna fel, képesek vagyunk már 1000 m feletti magasságú felhőkarcolókat is építeni, ez lehetetlen lett volna akár 30 évvel ezelőtt is az akkori technológiai színvonalon és akkor elérhető építőanyagokkal.

Az is blődség, hogy az olaj lenne a leghatékonyabb energiaforrás. Nem tudom jártál-e már Pakson, de van ott egy szép nagy erőmű. Uránnal működik, amiből több ezerszer nagyobb mennyiségű energia nyerhető ki, mint ugyanannyi olajból. De az energiahordozó csak egy dolog, kell hozzá egy motor/reaktor/generátor is, amik szintén minden évben egyre hatékonyabban működnek. A fúziós energiáról nem is beszélve. Dollár 100 milliárdokat locsolnak manapság erre a technológiára, ez ugye szintén nem biztos, hogy valaha is működni fog. Viszont évről évre fejlettebb reaktorokat építenek, amiknél egyre jobb a bevitt és kivett energia aránya.

“ Itt már nem lehet himihumizni, meg mindenféle, még nem létező technológiákra apellálni, amik majd megmentik a világot.

A meccs eldőlt.”

Ha én irreálisan optimista vagyok, akkor te pedig a világ legpesszimistább embere vagy. Amit itt leírtál, ebben nagyon sok, tőled sokkal sokkal okosabb ember kételkedne.

Nyilván a világ nem lesz ugyanilyen mint most. Sokan baromira megszívják majd, mások nem. Viszont erősen kétlem, hogy ne tudna a civilizációnk alkalmazkodni az új körülményekhez. Az új technológiáknak pedig egészen biztos, hogy kulcsszerepe lesz ebben.

#11

Bravó! A remény része vagy.

Azt hiszem te egy páros számú utas vagy/leszel.

(Utas def.: 1. valaki, aki utazik, azaz bizonyos irányba halad bizonyos céllal. 2. az a személy aki rendelkezik egy úttal, amin utazni lehet. Megj.: a kettő nem zárja ki egymást.)

Szerintem a legnagyobb önámítás, hogy ez technikai kérdés. Technikailag fantasztikus eredményeink vannak.

A fő gond a gazdaság utópiája, ami felé halad. Ez irreális, ennek van rossz modellje a maga természeti alapjairól, illetve önmeghatározása, mely szerint a természettől független, a fölött lebeg valahol, ez téves, meghaladandó. A technikai kérdések azért kevésbé lényegesek, mert egy mérnök tud száz évig jó mobiltelefont/processzort is tervezni, meg olyat is, ami 3 év alatt tönkremegy. A tervezett elavulás erről szól, és ez nem technikai kérdés, hanem a gazdaság elvárásait szolgálja ki. Miközben még mindig hitegetjük magunkat, hogy ez a fejlődés. Szerintem tévút.

A másik. Szeretik csókolgatni a klímaváltozást, mintha azt mondjuk simán a CO2 kibocsájtás csökkentéssel ki lehetne játszani.

Hát egyrészt, ahogy a fentebb linkelt J. Macy írja, a helyzet rengeteg területen aggasztó, és SŐT nem ezek külön, hanem ezek összhatása az, ami még nagyobb kockázatokat generál. Tehát ha jön a igen tehetséges mérnök és csinál egy tényleg szuper szűrőt a kocsi végére, akkor ez csak önmagunk becsapására jó. Azért, mert a baj nem a kocsival, meg annak szennyezésével van. Hanem azzal a rendszerrel, ami miatt te rá vagy kényszerítve, hogy autót használj, mert pl. rohannod kell, különben nem vagy sikeres a versenyben.

Ezzel szemben, technikailag és szervezésben ma már képesek lennénk, hogy az embereknek egyáltalán ne kelljen dolgozniuk. Ehhez az kellene, hogy az elosztást megváltoztassuk. Ez sem technikai kérdés. Kicsit beakadt nekem, ezért itt is leírom: a 8 leggazdagabb embernek nagyobb a vagyona, mint a legszegényebb 2,6 milliárd emberé. Tessék, mérnökök, erre szereljetek egy szűrőt. Na, mindegy, elfáradtam. Gyulai Ivánt kell olvasni. Erőforrások kvótásítása, a kibocsájtással szemben > erőforrás oldali szabályozás - átterhelés ellehetetlenítése, többes pénzrendszer, negatív kamat, vannak izgalmas dolgok, a baj csak az, hogy egyrészt pszichopata barmok vezetnek bennünket, másrészt meg hagyjuk magunkat elbódítani a reklámok által sugallt világképtől... 4,8,10 voltam, szevasztok

#13

Mondott valaki olyat, hogy a filozófia (=a gondolkozás tudománya), nem tanítható, vagy nem fejleszthető?

"Amíg élek, remélek".

„Teljesen hiábavaló azt állítani, hogy a technika nem igazi környezet. Ez a környezet észrevétlenül kialakítja a neki megfelelő viselkedési módokat és ideológiai irányulásokat. Magától értetődik, hogy használjuk a gyors tömegközlekedést és élünk a gyógyszerekkel. Az ember nagyon gyorsan e környezetnek megfelelően kezd el gondolkodni. (…) A humán tudományok visszaszorultak a természettudományos és a műszaki képzés javára, mivel az a környezet, amelybe a diák belecsöppen, nem humán, hanem technikai jellegű. [...] »Az oktatás és tanítás ezentúl nem önmagáért való, hanem a hatékonyságot kell szolgálnia. Haszontalan dolgok tömkelegét tanuljuk. A hivatásra, azaz valamely mesterség fogásaira való felkészítés a fontos.« [...]

Hogy is volna képes az ekként képzett ember a technika rendszerének kritikájára vagy irányítására?"

Jacques Ellul: Az ember a technika rendszerében

#15

"Haszontalan dolgok tömkelegét tanuljuk." (?!)

Bátor...

Prokopf megközelítés 5. tétel

"Bármely dolog (vagy esemény) értéke mindig az értékelő eseményvonalon elfoglalt helyzetétől függ."

Valóban lenne az oktatás módszertanán is mit javítani...

16# Igen, ezt félreérthetően idéztem, elnézést.

"Haszontalan dolgok tömkelegét tanuljuk."

Itt a szerző másvalakit idéz, aki szerint hasztalan bármi nem technikait tanulni/tanítani.

Mivel ő maga sem változtatott semmit (SEMMIT!) az életén, nem gondolom, hogy bármelyikőnknek kellene.

Amíg egy átlagsugarú paraszt egész életében nem karbonlábnyomol annyit, amennyit egy átlagsugarú kis kínai üzem hetente vagy havonta, addig ez a folyamat nem áll meg.

Szóval semmit nem tudsz tenni, ahogy ő sem - és ő nem is tesz, kivéve persze, hogy rettenet mennyiségű pénzt csinál ebből :) ügyes, na.