Mit gondoltok Stumpf-Bíró Balázs összeomlás kutató gondolatairól, hogy a 2030-as években a jelenlegi világ gyökeresen meg fog változni? Az ultrahang nevű youtube csatornán volt egy interjú.

Nyilvánvaló.

Csak még azt nem tudjuk, hogy ez pontosan hogy megy majd.

Kb a 60as évek óta vízionálják egyesek, hogy összeomlik hamarosan a civilizáció mert elfogy a szén, olaj stb.. de csak nem akar ez bekövetkezni.

Az alapvető hiba ezekkel az elméletekkel, hogy mindent statikusnak gondolnak. Pl zsákutcának gondolja az elektromos kocsikat, mert környezetszennyező a lítium bányászata az aksikhoz, meg amúgy is hamarosan kifogy. Én meg nehezen képzelem el, hogy akár 10 év múlva még gyártani fognak lítium ionos akkut, olyan ütemben fejlődik a technológia, hogy kizárt, hogy ne találnának valami könnyebben hozzáférhető alapanyagot ami hatékonyabb is ráadásul. Az olaj szintén nem nagyon fog kifogyni a közeljövőben. Folyamatosan tárnak fel újabb és újabb mezőket. A modernebb technika pedig régebbi mezők újranyitását is lehetővé tette, amit mondjuk 30 éve még nem tudtak gazdaságosan tovább kitermelni.

Szerintem sajnos igaza van. Szerintem sok afrikai országban már most történik az összeomlás. Az más kérdés, hogy ezt máshogy nevezik, akik továbbra is hisznek a végtelen növekedésben. Erről is írnak, ez a Tagadás fázis.

[link]

A facebookon van egy DA csoport.

[link]

#2

A magadfajták épp csak azt felejtik ki a képletből, hogy a klímaváltozás elérte azt a fordulópontot, hogy beindultak a pozitív visszacsatolások, és innentől kezdve exponenciálisan gyorsul emberi kibocsátás nélkül is, nem tudod se visszafordítani, se lassítani, így aztán teljesen totál mindegy, hogy mit trükközöl mindenféle akksitechnológiákkal 10 év múlva.

Arról nem is beszélve, hogy ez a kijelentésed nem más, mint optimista feltételezés, egyáltalán nem biztos, hogy fizikailag lehetséges ennél jelentősen hatékonyabb akksikat gyártani valami újfajta anyagból.

A beton és az acél helyett se találnak jobb építőanyagot 300 éve, ahogy az olaj helyett se találnak hatékonyabb energiaforrást már nagyon-nagyon régóta.

De igazából amúgy nem is lényeges, épp amiatt, amit az első bekezdésben írtam - a klímaváltozás lassításáért/megállításáért folytatott harcot elbuktuk.

Kész. Pont. Vége.

Itt már nem lehet himihumizni, meg mindenféle, még nem létező technológiákra apellálni, amik majd megmentik a világot.

A meccs eldőlt.

Olyan dolog ez, hogy a boxmérkőzés előtt vagy akár közben is még lehet arcoskodni, meg nagyokat mondani, de amikor KO-ztak és kiszámoltak, akkor ott vége a bulinak. Nincs tovább, nem lehet visszamenni az időben, hogy kikerüld azt az utolsó, végzetes ütést, padlón vagy, vesztettél, és semmiféle okoskodással már lehet ezen változtatni.

"semmiféle okoskodással"

Még mindig lenne megoldás, több is. Csak olyan nincs már, ami olcsó vagy könnyű lenne.

Mindegyik nagy lemondásokkal jár.

És persze el kellene kezdeni.

"Még mindig lenne megoldás, több is"

Attól függ.

Mire megoldás? Arra, hogy ez a 8 milliárd ember az eddig megszokott életszínvonalon éljen tovább?

Mert erre semmiféle megoldás nincs.

Arra van megoldás, hogy mondjuk 4-500 millió ember tudjon még jó sokáig a mai életszínvonalon.

Ehhez persze ki kéne irtani a maradék 7,5 milliárdot, dehát ezt ki csinálná meg? Senki.

Nem.

Arra is van megoldás, hogy mindenki tudjon tovább élni, 70% színvonalon vagy 50%-kal több munkával.

Csak ugye senki nem akarja elkezdeni.

Ha valaki elkezdené, biztos lenne olyan csoport, amelyik rátelepedne, élne 500% színvonalon, és közben tönkretenné az egészet.

"Megpróbálhatnánk ezenkívül elutasítani azt az életstílust, amelynek a középpontjában a vásárlás áll. Nincs elegendő erőforrás és energia arra, hogy mindenki fényűző fogyasztóként élhessen. Ehelyett sok más módon javíthatnánk mindannyiunk életminőségét.

Az Egyesült Államok és sok más ország társadalma is régóta abban a hitben él, hogy az "életminőség" annyit jelent: keményebben dolgozni, többet fogyasztani, és meggazdagodni. De ha valóban ez tesz boldoggá bennünket, akkor miért olyan magas a stressz, a depresszió, a kábítószer-használat szintje? Mi lenne, ha a gazdaság úgy lenne kialakítva, hogy az emberek kevesebbet dolgozzanak, így több idejük jutna a barátságra, a kikapcsolódásra, a természetre, a művészetek gyakorlására és élvezetére? A kutatások szerint ezek a dolgok teszik valóban boldogabbá az embereket – ráadásul sokkal kevesebb energiát és természeti kincset igényelnek, mint a fogyasztói árucikkek szakadatlan előállítása." Naomi Klein: Hogyan változtassunk meg mindent?