Áramból lehet-e túltermelést csinálni?

Nagyon is lehet, és ezért is vannak olyan rendszerek az energia piacon, amikor a stabil ellátást garantálják.

A stabilitás fenntartásába pedig nem csak a hiány kezelése tartozik bele.

Amúgy technológia válogatja, de mindent lehet egy bizonyos szintig visszafogni különösebb negatív következmények nélkül. De ha ez mégsem lehetne megoldható, akkor ott van a lehetőség a teljesen értelmetlen energia elpazarlásnak, amire példát más energiatermelési formáknál látványosabban érzékelhetsz.

Ugye ezért vannak a szabályozó rendszerek, ami pl.: egy atomerömüben nem tid olyan nagyon müködni, az atomerömü kis tùlzással vagy termel vagy nem, de nem tudod pl.: fél àllàsba tenni.

Tehát a rövis vàlasz: nem, nem lehet tùltermelni, az a hàlózatot károsítja ès a berendezést, valamint az ellàtàs boztonsàgàt.

Akkumulàtorral lehet, de olyankor az is egy fogyasztó, ami veszi fel az energiàt, ha minden akku. tele van, akkor nem szabad tùltermelni.

Lehet többet termelni, mint a pillanatnyi megkívánt fogyasztás:

Ilyenkor kapcsolják az "éjszakai" (kapcsolt) áramot, még anno a Bős-Nagymaros soha el nem készült erőművünk a közeli hegyen lévő tározóba nyomta fel a vizet, ha kellett leengedve a turbinákban hasznosította.

Gázüzemű erőművek viszonylag gyorsan szabályozhatók vagy ha lehetséges nemzetközi hálózatban értékesíthetők.

Atomerőművet az összesnél nehezebben lehet "babrálni"'

Az erőműveknél a túltermelés inkább kihasználatlan kapacitást jelent. Az erőmű nem "ontja" magából az elektronokat, nem fog melléfolyni sehova, hanem a fogyasztó terheli az erőművet. Ha nem terheli, akkor az erőmű a hálózati feszültséget tartja, és kisebb ellenállással (mármint könnyebben) fognak forogni a generátorai, kevesebb energiát használ fel. A feszültség szabályozása pedig megoldható a gerjesztés szabályozásával.

A napelemeknél picit más a helyzet. Azok általában vagy a sima hálózatba termelnek, vagy aksiba.

Nem. A hálózatba betáplált teljesíménynek minden pillanatban meg kell egyeznie a fogyasztás és az ún. hálózati veszteségek összegével. EZért célszerű minnél nagyobb területeket összekapcsolni, hogy pontosabban lehessen szabályozni. Ha a termelés nagyobb lenne mint a fogyasztás az a fszültség szintek megemelkedésével járni (illetve kis mértébek változhat az 50Hz frekvencia is), illetve nő a hálózati veszteség is. Ezt egészen pontosan próbálják tartani, nem mindig sikerül ilyenkor vannak mindenféle zavarok.

Végső soron az egymással összekapcsolt erőművek és fogyasztók (a hálózati veszteséget is beleértve) zárt rendszernek tekinthető ahol az enargiamegmaradásnak stimmelnie kell. Ahhoz, hogy ez stimmeljen amit már fent írtak vannak különböző tároló módszerek (szivattyús tárolós erőművek, akkumulátorok, hőtárolók /bojlerek, hőtárolós kályhák stb.) és ezekkel lehet egyensúlyozni az egész hálózatot. Aztán ha valami nem sikerül jönnek a zavarok, túlterhelések, feszültség és frekvencia ingadozások és a védelmek eldobhatnak erőműveket, hálózat részeket amik aztán mint a domino okozhatnk szépségeket.