Mitől függhet egy anyag hőfelvevő, hőtartó és hőleadó képessége?

Nem vagyok a tudományok embere, ezért előre is elnézést kérek a terminusok hibás használatáért.

Az érdekelne, hogy elméletben mitől függ egy anyag hőfelvevő, hőtartó és hőleadó képessége?

Gyakorlatban a kérdés lényege az lenne, hogy adott térfogatú, de különböző anyagból készült kockák hőfelvevő, hőtartó és hőleadó képessége mitől függ?

Például adott több 10x10x10 cm-es test különböző anyagokból: egy 10x10x10 cm-es meggyfakocka, egy 10x10x10 cm-es fenyőfakocka, egy 10x10x10 cm-es üvegkocka, egy 10x10x10 cm-es alumíniumkocka, ólomkocka, PET-kocka, HDPE-kocka, PEEK-kocka, stb.

Mi alapján tudom kideríteni, hogy ha mondjuk egy szobahőmérsékletű szobából áthelyezzük a kockákat egy másik, pl. -10, 0, 10, 20, 30 vagy akárhány °C-os hőmérsékletű szobába (napfény nincs, páratartalommal, különféle sugárzásokkal stb.-vel ne számoljunk), melyik anyag fogja HAMARABB leadni magából a hőt vagy éppenséggel pl. szobahőmérsékleten felüli tesztszobában HAMARABB felvenni az adott hőt? Mitől függhet ez? Milyen anyagtulajdonságokból lehet ezt kiszámolni? Van-e egyáltalán ilyen anyagtulajdonságbeli különbség a különböző anyagok között?