A tavak hogy hogy nem száradnak ki?

De kiszáradnak, ha több a párolgó/kifolyó víz, mint ami bemegy forrásból, patakokból stb.

Lásd a velencei tavat amit épp tölteni kell.

Mindig a bevitel és kivétel egyensúlyán múlik. Nagy tömegű tavaknál kis ingadozás nem tűnik fel, mert nagy a puffer. De minden ki tud száradni, ha tartósan nagyobb a kivétel belőle. Az Aral tó is így járt. Amit #3 idéz, az még csodálatos is lehet. A helyszín katasztrofális. Minden sós, települések házai, növényei embermagasságig fehérek (régi fák, mert egyébként növény nem él meg). Szülő anyákat terhességük idejére szervezetten elviszik, mert a környék erősen mérgező a sok visszamaradt vegyszertől. A tó eredeti területén (ami ma száraz, ez a tó kétharmada) tankoktól tehergépkocsin át hajóig bármi megtalálható ott rohadva.

Az Aral-tó vize nem tűnt el, csak politikai/gazdasági okokból átterelődött máshová: abból lett, és hízik a Szarigámis-tó, akkora már mint tíz Balaton. Oda köt ki a gyapotöntözés (vegyszerekkel szennyezett) vízfeleslege. Az üzbégek elvágták a türkmén részre átfolyó vizet Horazimban, a türkmének pedig elkanyarították a fele Amu-darját egy csatornával, hogy szépen körbe kikerülje Horazim üzbég fennhatóságú részét. Élet-halál harc van a vízért, különben négymillióan éhen vesznek. Persze, hogy a víz az Aral-tó felé nem fog így folyni, olyan érdek helyben nincsen néhány "hóbortos nyugati környezetvédőn" kívül. Szintén le van csapolva az Amu-darja feljebb is, és a Szir-darja vize is olyan helyeken köt ki, mint pl. az Ajdar-tó, Sardara-tó, stb.