Mi a véleményetek erről az irásról. Igaz lenne?
Bolyai János "relativitás" elmélete
Bolyai János 1802 december 15-én született Kolozsváron.
Születésnapján emlékezünk és tisztelgünk a lángész emléke előtt.
Erről a kevésbé ismert tényről, minden magyarnak tudnia kell !
Einstein hagyatékában találták meg Bolyai János relativitás elméletét !Tehát szellemi érték kisajátítása történt, arra való hivatkozás nélkül ! Minden "relatív",-- mondotta Bolyai János, jóval korábban !
Közöljük dr. Szakáts Istvánné írását:
"1974-ben történt, hogy Kanadában, tudósokból álló társaság, matematikai témákról és az ezzel kapcsolatos nagy tételek megoldásáról beszélt.
Az egyik, egy montreáli francia, arról beszélt, hogy:
„A relativitás atyja„ több mint száz esztendővel ezelőtt élt Magyar!"
Hozzá is fűzte gall akcentusú angoljával: „Indeed the former great Transylvanian Johannes Bolyai". (Valóban, a nagy erdélyi Bolyai János).
Felszólalások, megjegyzések követték egymást, az egyik torontói matematikus bejelentése, miszerint tudomása van arról, hogy Magyarországon a matematikusok - ezek között többen éppen a Műegyetemen - tudnak Bolyai igazáról.
Az időközben a Bolyai--Gausz levélváltásából nyilvánosságra hozott levelek - Eötvös Loránd feljegyzései - utalnak erre. Döntően a pár esztendővel ezelőtt Amerikában, Princetown-ban meghalt Albert Einstein hagyatéka: az Einstein halála után felvett pontos közjegyzői leltár, melyben a tudományos világ által hiányolt Bolyai iratok számozottan vannak feltüntetve.
Bolyai relativitáselmélete: 1860-tan halálát érezte közeledni Bolyai János. Sok utat járt diákládájába rendezi iratait. Pontosan, gondosan, számozottan a több mint tizennégyezernyi írott oldalt kitevő munkáit.
Közöttük az akkor már nyomtatásra kész (Gausz irigysége folytán könyvalakban meg nem jelent művét): a relativitás elméletét.
És amikor a Marosvásárhelyt ma is álló ősi cinteremből a kollégium lélekharagjának csengése mellett kísérik a temetőbe, hagyatéka, a diákládájával együtt, megőrzésre a Teleki Thékába kerül.
Ma már bizonyos: egyedül Bolyai János jutott eI geometriai vizsgálódásai alapján ahhoz a felismeréshez, amely az általános relativitás fizikai lényegét alkotja. Nevezetesen ahhoz, hogy a gravi-tációs erőtér és a geometriai erőtér mögött belső összefüggés van.
Ezzel a korszakalkotó felfedezésével évszázaddal megelőzte korát!
Hogy a korszakot meghatározó munka miként jutott idegen kezekbe, arra régen fényt deríthetett volna a marosvásárhelyi Théka naplójába jegyzett különös, (hiányt jelentő) szöveg.
Ennek története: 1914 tavaszán Marosvásárhelyre érkezett egy idegen, ismeretlen tanár. Olyan kiváló ajánló levelekkel, hogy azok alapján megkapta betekintésre a Bolyai János-ládába zárt hagyatékot.
Ezek között a már említett relativitás-elméletet felölelt munkát.
A tanár, akit Einstein Albertnek hívtak - elutazása után került a hiányt jelentő feljegyzés a Théka naplójába. Einstein tudhatott arról, hol őrzik Bolyai János írásait. Érdekelhette a hagyaték.
Bizonyos, hogy nem ok és cél nélkül vette útját az addig neki ismeretlen erdélyi városba. Jó megérzése vitte a vasveretes iratládáig !
Einstein köztudomásúan 1916-ban már mint a berlini Kaiser Wilhelm Institute professzora lépett a nyilvánosság elé az akkor óriási feltűnést keltett relativitás-elmélettel. Joggal kérdezhették a kanadai matematikusok, miért nem védte meg a magyarság lángesze tudósának igazát?--Fájdalom, az alapvető mulasztás !!
Röviddel Bolyai halála után, még a múlt században történt!
Akkor, amikor a nyugati matematikusok több ízben is felkeresték leveleikkel Marosvásárhelyt, és kérdéseikre még feleletet sem kaptak !"
........................................................
Dr. Szakáts Istvánné (USA) írása.
Megjelent Münchenben, a Hídfő Könyvtár 1974 3. számában.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Ez erősen árnyalja a valóságot.
Egyrészt nem Einsteiné az érdem kizárólag, mert ha onnan kellett volna kezdenie mint Newtonnak, akkor nem jutott volna el az egyenletéig. Tehát az előtudás kellett.
A relativitásnak sok köze van a geometriához és az euklédeszi geometria alkalmatlannak bizonyult, mi jobban szeretjük Bolyai geometriának hívni azt, ami Einstein es felhasznált. Tehát ha valaki Albert elött gondolkodott a dolgok relativitásán, attól még Albi tette fel a pontot az i-re és ehez szüksége volt a görbült tér elméletére, ahhoz meg a Bolyai geometriára.
Ahogy McClane linkében olvasható, az egész állítás megkérdőjelezhető.
válasza:"mi jobban szeretjük Bolyai geometriának hívni azt, ami Einstein es felhasznált"
Sőt, még annál is jobban szeretjük Riemann-féle differenciálgeometriának hívni :)
válasza:De szeretnek itt egyesek szavakon lovagolni.
A tudományos gondolatok valakinek eszébe juthatnak véletlenül is, de azért ennek kicsi az esélye. Sokkal valószínűbb az, hogy egy témában a kellő ismeret lehetővé teszi a téma szintézisét és új ötlet felvetődését. Aztán azt az illető vagy továbbviszi vagy nem. Itt nem az a kérdés, hogy konkrétan kinek miről mi jut eszébe, hanem inkább az, ha egy ötlet alapja jellemzően egy konkrét szerző gondolataihoz köthetők, akkor ezt illik megemlíteni. Az "illik" at jelenti lehet másképp is, ahogy mondani szokás, ez jellem vagy gerinc kérdése.
Azt azért ne vitassuk el Bolyaitól, hogy az elsők között (között, mert Lobacsevszij és mások se hagyhatók ki) mert addig szentnek tartott téziseket megkérdőjelezve felvetni, "de mi van, ha mégse?". És megválaszolta. Ebből egy megfelelő koponyának nem nehéz arra gondolni, hogy talán általánosan sem igaz, hogy van abszolút pont.
Abban nem megyek bele, hogy Einstein mit tett és mit nem, de a relativitás gondolata és fogalma már az ókorban is ismert volt ("adjatok egy fixpontot, és kiforgatom sarkaiból a világot" vetette oda Archimédesz a harci gépeit fitymálóknak). És az anyag és energia ekvivalenciáját leíró egyenlet nem a relativitáselmélet.
válasza:@8:
"de a relativitás gondolata és fogalma már az ókorban is ismert volt ("adjatok egy fixpontot, és kiforgatom sarkaiból a világot" vetette oda Archimédesz a harci gépeit fitymálóknak)."
És ennek mi köze Einstein relativitaselméletéhez?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!