Lehetséges az, hogy az első világháború idején a spanyol nátha biológiai hadviselés következménye volt?

Én úgy tudom, az 1347-es pestisjárvány is biológiai fegyver volt. Egy csapat különlegesen kiképzett inka az annunakik segítségével időkaput nyitott 541-be, Konstantinápolyba és az ottani, még kezdetleges pestisbaktériumokat génmódosították meg még halálosabbá ún. mutációtánccal, abból a célból, hogy kiírtsák Európa lakosságát és azok ne tudják majd a jövőben leigázni őket. A tervük egyébként nem jött be.

(Avagy amikor az ember nem hinné, hogy van még lejjebb itt a GYK-n, jön egy ilyen kérdés...)

"az első világháború előtt letették a genetika tudományának az alapjait"

Csak épp ez még olyan messze volt a célirányos gyakorlati alkalmazástól, hogy nagyon.

Ha úgy vesszük, már 18. században lerakták a számítógép alapjait, hiszen kezdték felfedezni és megismerni az elektromosságot. De attól még k-rva messze voltak, hogy csináljanak egy működő számítógépet.

"de más, hagyományos módon kitenyészthettek vajon ilyen vírust"

1928-ban sikerült először mesterséges körülmények között vírust szaporítani.

Tehát 18-ban az egyetlen módja egy vírus tenyésztésének legfeljebb az lehetett volna, hogy szándékosan fertőzik az embereket influenzával, és várják, hogy esetleg véletlenül kialakuljon valami magas(abb) mortalitású változat.

De akkoriban még azt sem tudták igazán, hogy mi az a vírus, annyit tudtak, hogy a baktériumnál kisebb, részecske-szerű kórokozó, de ennyi, még azt sem tudták, hogy képes egyáltalán mutációra.

Az egy dolog, hogy a klasszikus genetika már létezett, mint tudomány, de a gének molekuláris szintű működéséről a leghalványabb fogalmuk se volt még. Még azt se tudták, hogy a DNS a tulajdonképpeni örökítőanyag. (Ezt 1928-ban bizonyították be először.)

"hagyományos módon kitenyészthettek vajon ilyen vírust, hiszen a bakteriológia azért már magas fokon volt ekkor művelve?"

Nem. A baktérium és a vírus tenyésztés között ég és föld a különbség, elsősorban azért, mert a baktériumok önmagukban is életben maradnak és szaporodnak megfelelő tápközegben, míg a vírusoknak mindig kell valamilyen gazdasejt a szaporodáshoz. Vírusokat először a harmincas-negyvenes években sikerült tenyészteni (legalábbis a Google szerint*).

Tömören a válasz: nem tartott még ott a tudomány és nem voltak megfelelő eszközeik az első világháború idején, hogy vírusokat tenyésszenek biológiai hadviselés céljából.

Baktériumokat használhattak volna erre a célra, de legjobb tudomásom szerint az első világháborúban ezt nem tették. Gondolom azért nem, mert egyik oldalnak se volt igazán hatékony gyógyszere a baktériumfertőzések ellen (antibiotikumokat a 20-as évek végén fedezték fel), és féltek, hogy az ellenséges táborban keltett járvány átterjedne a saját katonáikra is. Legalábbis ha én abban a korban éltem volna, ez lett volna a legfőbb ellenérvem a biológiai fegyverek bevetése ellen.

*Ugyan biotechnológus vagyok, de a tudománytörténészet nem tartozik a hobbijaim közé, ennek utána kellett néznem.

"Ez már azért nevezhető a genetika alapjainak."

Igen, ahhez képest még az 50-es években is úgy csinálták a genetikát, hogy valamilyen mutagén sugárforrással besugározták a muslicákat, és nézták, hogy milyen mutánsok születnek. Aztán keresztezték a mutánsokat, és megpróbálták kitalálni, hogy melyik miért csinálja azt, amit.

Az első rekombináns DNS-t 1972-ben csinálták.