Vízkicsapódás - Többi lent ?
Igen, a levegőből csapódik ki.
Minden abszolút páratartalomhoz tartozik egy harmatponti hőmérséklet, mely alatt a levegőben lévő pára kicsapódik. Ha egy felület ennél hidegebb, akkor ott kondenzálódik a víz a levegőből. Ezért problémásak a hőhidak a lakásokban, mert ha valahol hideg miattuk a fal, akkor könnyen kicsapódik ott a pára és penészedik a fal.
Ami a levegő páratartalmát illeti ettől nyilván csökken, elvégre kevesebb lett benne a víz. Már persze, amíg fel nem melegszik az egész és vissza nem párolog a víz a levegőbe.
Az elektromos párátlanító berendezések ezen az elven működnek. Lehűtenek egy kis felületet, amin kicsapódik a víz, és a kondenzátumot elvezetik egy tartályba, ahonnan az nem tud visszapárologni a levegőbe.
Hogy pontosan hogyan jön ki a harmatponti hőmérséklet és miért pont ott csapódik ki a víz, azt inkább nem fejtem ki, mert magam sem emlékszek már ezekre pontosan, Író Béla szellemének haragját meg nem kívánom magamra vonni. De a vízgőz parciális nyomásából adódik.
Értem, köszönöm.
Viszont nem értem, hogy miért csapódik ki, ugyanis a levegő még bírna el hőt, nincsen extrém magas páratartalom a szobában. Valamint úgy tudom, hogy a hidegebb levegő több vizet (párát) tud megkötni. A flakon pedig hűti a közvetlen környezetében lévő levegőt, tehát ez alapján nem kéne kicsapódnia.
Mit tudok rosszul vagy mi a magyarázat?
"Valamint úgy tudom, hogy a hidegebb levegő több vizet (párát) tud megkötni."
Rösszúl tudod, minél hidegebb annál kevesebbet.
Azonos nyomású levegő páramegtartó képessége a hőmérsékletétől függ, minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kevesebb vizet képes pára formájában tárolni.
A jéggel teli flakon a felületének mikrokörnyezetét (pár mm vastag levegőt) hirtelen erősen lehűti, így a benne lévő párát e hideg levegő nem képes megtartani, az a hideg flakonfelületen kicsapódik. Ugyanakkor a levegőnek ez a hőmennyisége átadódik a flakonnak, az tehát kicsikét melegebb lesz. Ez a folyamat addig tart, míg a két közeg hőmérséklete ki nem egyenlítődik. Amikor már közel hasonló hőmérsékletűek, ez a hőáramlás, így a párakicsapódás is egyre lassabb. Tehát a dolog az általad vélthez képest az ellenkező ok miatt valósul meg.
Jajjdejó, hogy megértettem! Köszönöm a helyre igazítást!
Szép estét kívánok nektek!
1 m3 0°C-os levegő meg tud tartani maximum 4,86 gramm vizet, ekkor 100%-os a relatív páratartalma.
10 °C-on 9,4 g-ot, 20-on 17,3-at.
Ebből adódik az is, hogy télen az ablak "izzad". Mert mondjuk a benti levegőben 16 g víz van, de az ablak hidegebb, mint az adott páratartalomhoz és hőmérséklethez tartozó harmatpont, ezért a felesleg lecsapódik az üvegen.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!