Melyik tudós munkája lehet a legérdekesebb?

Nem tudom elképzelni, hogy nyelvésznek menjek, de nagyon érdekesnek tartom, hogy egy olyan kaotikus (sokszor ad-hoc) rendszert szabályokkal leírni, mint az élő és az írott nyelv.

Én informatika területén végeztem fiatalon majdnem forradalmi (külföldön létezett, Magyarországon nem) fejlesztést. Érdekes volt úgy dolgozni, hogy a kollégámmal csak egymással tudtuk megbeszélni, ha elakadtunk, mert mások nem tudtak segíteni. A végén a külföldi gyártó a cégtől megvette a mi fejlesztéseinket is.

Nyilván vannak szubjektív érdeklődési területek. De ezt félretéve azért van némi rangsorolási tényező:

A nyelvész, a társadalomkutató, a történész csak a mi fajunk, a mi tágabb értelemben vett korunk jelenségeiben lelhet új tudás nyomára. Bizonyára ezeknek is lehetnek univerzálisabb vonatkozásai, de mégiscsak térben és időben egy szűk terület specifikusságaival foglalkoznak.

A biológus, a geográfus, a geológus már egy fokkal univerzálisabb, de még mindig csak a Földön tapasztaltakat kutatja, még ha annak lehetnek is a Földön kívül is hasznosítható tudáselemei.

A kémikus, a csillagász már olyan jelenségeket vizsgál, amik az egész univerzumon belül, időtől függetlenül jellemzőek. Viszont még mindig csak a jelenségek egy szűkebb halmazával foglalkoznak.

A fizika ilyen szempontból a természettudomány feje, a csillagászat is fizika, a kémia is fizika, a biológia meg részben a kémiának egy részterülete, csak éppen saját módszertannal, saját terminológiával, stb… A geológia, a geográfia is nagyrészt fizika. Amit a fizika felfedez, azok az egész világegyetemre érvényes összefüggések.

És mindezek felett áll a matematika, ami nem természettudomány. A matematika absztrakt dolgok közötti összefüggésekkel foglalkozik, amik túlmutatnak a fizikai világ által megszabott kereteken. A matematika tud mondjuk foglalkozni sok dimenziós terek jellegzetességeivel, annak ellenére, hogy a világunk ténylegesen annyi dimenziós, amennyi. A matematika nem létező, csak potenciálisan létező, vagy csak absztrakt szinten létező dolgok közötti összefüggéseknek is a végére járhat, a matematika felfedezéseinek érvényessége túlmutatnak a mi fizikai realitásunk határain, de olyan összefüggések ezek, amik a fizikai realitásunkra is érvényesek. Ezért tartom a leginkább érdekesnek az ebben tett felfedezéseket. A matematika nem univerzális, hanem – alkossunk új szót – „multiverzális” tudás tár fel.