Mi lenne akkor elméleti kérdés ha a sötöt energiát használva olyan hajtómüvet tudnánk csinálni ami a fény sebesség 99,87% tudna menni?

Miért pont a sötét energiát?

Amúgy a gond az, hogy ha egy űrhajó 99,87% fénysebességgel nekimegy egy porszemnek, esetleg egy kavicsnak – és nekimegy, mert a világűr ugyan elég ritka, de nem üres –, az olyan, mintha ezek a porszemek és kavicsok ugyanilyen sebességgel mennének neki egy álló űrhajónak (a sebesség ugye relatív mennyiség). Nem akarnék bővebb számításokat végezni, de szerintem max. 1–2 másodperc kellene ahhoz, hogy az űrhajót előbb ementálivá lyuggassák ezek a törmelékek, majd szépen felrobbanjon. Nyilván ekkora sebesség esetén ezek detektálása, eltérítése és/vagy elkerülése sem lenne lehetséges.

Az Alcubierre-hajtómű éppenséggel egzotikus anyagot használna.

A sötét anyag egyelőre fene tudja, mi, szóval azt sem tudjuk, jó-e bármire.

Tényleg fénysebesség közelében egy cseresznyemaggal ütközés felérne Hiroshimával.

De azért vannak elméleti védekezések.

Űrhajó orrán km hosszú jégsapka (köszönet az ötletért A.C.Clarke-nek), esetlegesen elektromos erőtérrel mikrometeorit-kitérítés...

Mire össze tudunk hozni egy c-közeli hajót, a technika valószínűleg a védelemhez is létrehozható lesz.

A kérdésre: mi lenne?

Nos, az lenne, hogy ekkora sebességgel mennénk.

Az űrhajó előtti fények gammaspektrumba tolódnának, a mögöttiek infrába majd sima rádióhullámba, lenne némi idődilatáció.

Kb. ennyi.

Az űrhajón belül olyan lenne minden, mintha állna, nincs különbség.

> Tényleg fénysebesség közelében egy cseresznyemaggal ütközés felérne Hiroshimával.

Ezen mindig elgondolkodok a hasonló kérdéseknél. Mi történne, ha egy közel fénysebességgel haladó űrhajó ütközik egy 1 cm-es kaviccsal? Simán átmenne rajta, hagyva egy 1 cm átmérőjű lyukat? Vagy akkora energia szabadulna fel, ami ripityára történ az űrhajót? Egy 1 milligramm tömegű porszem is akkora mozgási energiával rendelkezik, mint Magyarország egy éves elektromos áram fogyasztása, ha ennek csak töredéke átadódik az űrhajónak, akkor valószínű nagyon szép robbanást látnánk.

Szerintem itt nem is a szembe jövő, vagy közel álló porszemmekkel, kavicsokkal lenne a gond, hanem az űrhajó előtt kicsivel lassabban, de szintén közel fénysebességgel haladó kavicsokkal. Ott a kisebb sebességkülönbség miatt lenne idő arra, hogy a kavics lelassuljon, így a mozgási energiájából kellő mennyiség adódjon át az űrhajónak.

> Űrhajó orrán km hosszú jégsapka (köszönet az ötletért A.C.Clarke-nek)

Attól tartok, ez kb. annyi lenne, mint halottnak a csók. De még egy 1 km vastagságú acél is. Ugye kellően erős vízsugárral acélt is lehet vágni. Pedig hol van a víz sebessége a fénysebességhez képest…

> esetlegesen elektromos erőtérrel mikrometeorit-kitérítés

Ezzel az a gond, hogy elektromosan semleges anyagot aligha lehet elektromágneses kölcsönhatással kitéríteni, főleg nem oldalirányba. Esetleg még valamilyen módon fel lehetne tölteni statikus elektromossággal a porszemeket, kavicsokat, de ha elkezdek számolni, hogy egy 2 méter átmérőjű űrhajónál – ami elég szűkös lenne – mekkora távolságról mekkora sebességre is kell felgyorsítani oldalirányban egy porszemet ahhoz, hogy mire odaér az űrhajó 1 méterrel arrébb kerüljön, és ehhez mekkora energia szükséges… Nos, azt hiszem az eltérítés ekkora sebességnél még a fantáziám szabadjára eresztésével is nehezen – vagy aligha – lenne kivitelezhető.

"Attól tartok, ez kb. annyi lenne, mint halottnak a csók."

Oszd el egy negyed grammos cseresznyemag fénysebesség közeli mozgási energiáját egy cseresznyemag kereszmetszetű, 1 km hosszú jéghengeren, elejétől végéig négyzetesen csökkenő arányban osztva és nézd meg, mit produkál hőmérsékletben útvonal mentén.

Elindul egy mondjuk 100 m-es bombatölcsérrel, de a végén el sem ér a jég végéig.

"...és ehhez mekkora energia szükséges…"

Ha az űrhajód elöl egy több kilométeres "antennával" kezdődik, a csillagközi protonokból, elektronokból, ionokból kinyerhető energia ilyen tempónál nem is kevés.

Bizony sok-sok km-re kell lennie az ernyőnek a hajó előtt.

És maga az ernyő sérülékeny marad.

"Simán átmenne rajta, hagyva egy 1 cm átmérőjű lyukat?"

Nem, egy növekvő kúpot vágna bele. A lövedékek és a részecskék is így szokták.