Mit jelentene a tudományon belül, ha bebizonyosodna, hogy létezik lélek?
Milyen új irányt (irányzatot?) indítana el? Újra kellene írni a tan-könyveket, vagy pusztán kibővíteni az ismereteket?
Tegyük fel képessé válnánk a lélek mérésére. Ha ez megvan, ez milyen további műveleteknek, vizsgálatoknak engedne teret?
Igazolna olyan fantáziákat, mint a reinkarnáció, másik dimenziók?
> a szellemi dolgokat mindig is nehezen lehetett mérni
Nehezen… De lehet mérni. Vannak az esztétikának objektív tényezői is, színek, formák arányai, vagy a zenében a frekvenciák aránya, stb… Persze az esztétika ennél több, hiszen az ember egy komplex lény, a viszonyulásai is komplexek és nem is objektívek (ami az egyiknek tetszik, a másiknak nem). Amúgy ha máshogy nem, szubjektív viszonyulásokat összegezve az egzaktul nem definiálható aspektusait is fel lehet mérni valaminek. Pl. hogy 1000 ember 1-től 10-es skálán mennyire tartja szépnek az adott festményt, szobrot, zenét stb…
De nem is a mérhetőség itt a lényeg. Az esztétika a fizikai világ jellemzője. Nem tudsz adni nekem csak úgy szépséget. Szép képet tudsz adni, szép verset, meg szép zenét is, ami azt jelenti, hogy a szépség mindig valamiféle fizikai hordozó tulajdonsága, fizikai hordozó nélkül önmagában nem létezik. De még a tágabb értelemben vett szépség – szép gondolat, szép megoldás – is elválaszthatatlan a fizikai világtól, a fizikai világnak tulajdonképpen egy elvont, absztrakt leírására szolgáló fogalomról van szó.
Három fajta létező van. Fizikai létezők tulajdonképpen az elemi részecskék, meg az alapvető kölcsönhatások. Aztán vannak elvont, absztrakt fogalmi természetű létezők, amik tulajdonságokat, viszonyokat fejeznek ki, a legegyszerűbbtől a legkomplexebbig. A kör pl. ilyen fogalom. Letehetsz almákat kör alakban, akkor lesz ott egy kör. De nem tudod leemelni erről a kört, és eltenni a fiókba, és nem egy halom, nem kör alakot kiadó alma marad ott. Ugyanígy nem tudod a kört elővenni a fiókból, és rádobni egy zsák körtére, amitől aztán a körték hirtelen kör alakban helyezkednek el.
De van ezen túl még egy lehetséges létező, amit metafizikai létezőnek lehet nevezni. Ezek a fizikai világon kívül léteznek. Önmagukban létezőnek tételeződnek, a létezésüknek nem alapfeltétele a fizikai világban való megnyilvánulás. Ilyenek pl. az istenek, angyalok, tündérek, elemi szellemek, a karma törvénye stb… Itt persze vannak problémák. Van-e kapcsolat, hatás a metafizikai és a fizikai létezők között? Ha nincs, akkor egyáltalán tekinthetőek-e létezőnek, ha a létezésük és nem létezésük semmiféle vizsgálódással, megfigyeléssel nem különböztethető meg? Ha van hatása a metafizikainak a fizikaira, akkor egyrészt jön az interfészprobléma, hogy az, ami ezt a hatást közvetíti, az fizikai, vagy metafizikai természetű-e, amire akárhogy válaszolunk, mindig csak egy mélyebb szintjére jutunk az interfészproblémának. Illetve ha a metafizikai hatással van a fizikai világra, akkor bár magát a metafizikai létezőt nem is, a hatását – mivel az a fizikai világon belül van – lehet vizsgálni. Ha pl. Isten megvédi azokat, akik hisznek benne, és/vagy már itt a földi életben megbünteti azokat, akik bűnösök, akkor azt ki lehetne mutatni mindenféle baleseti statisztikákból, sőt számszerűsíteni lehetne, hogy az istenkáromlás nagyobb bűn-e, mint a lopás, és pontosan mennyivel nagyobb.
Tehát elsőként azt kellene megmondani, hogy a lélek fizikai természetű dolog-e vagy metafizikai természetű. És még ebben sincs egységes kép, bár a legtöbben metafizikai természetűnek tartják, sokak vannak, akik valamilyen fizikai természetű nyomát keresik, és fizikai természetű dolognak tételezik (pl. MacDougall elvégzett egy módszertanilag ugyan hibás, de tudományosnak szánt kísérlet, amiben még a tömegét is meghatározta a léleknek, átlagosan 21 gramm).
~ ~ ~
> de lehetne definiálni; a lélek az emberi tudat ami megfoghatatlan
A megfoghatatlan mit jelent? Amit nem lehet definiálni? Mert akkor a lélek definíciója az, hogy definiálhatatlan? Vagy amit nem lehet megismerni, megvizsgálni? Akkor a lélek definíciója az, hogy metafizikai? Vagy mit takar a „megfoghatatlan” fogalma.
A definíció valami olyan leírása egy adott dolognak, ami olyan ismérveket nyújt, ami alapján meg lehet különböztetni azt, hogy ez kérem itt valami, ez meg nem valami. Pl. annak, hogy agglegény az a definíciója, hogy egy felnőtt férfi, aki nem házas. Ez alapján el lehet dönteni, hogy itt kérem szépen egy agglegényről van-e szó, vagy sem. Ha nem ember, akkor nem agglegény. Ha ember, de nem férfi, akkor sem. Ha nem felnőtt, akkor sem. Ha felnőtt férfi, és van házastársa, akkor sem. Tehát ha igazak rá a definícióból fakadó ismérvek, akkor az, ha nem, akkor nem.
A lélek a tudat? Oké, mi a tudat? Mik az ismérvei. Állatoknak van tudatuk? És lelkük? Hát a definícióból ez nagyon nem derül ki. És akkor még csak a felszínt kapargattuk. Pl. a lélek halandó? Vagy halhatatlan? Hát itt pl. már eltérnek a különböző vallások, a buddhizmusban a lélek ugyan tovább él, mint a test, de nem feltétlenül örökké létező, más vallásokban a lélek potenciálisan elpusztulhat, a kereszténységben meg hallhatatlan. De oké, a lelket a legtöbb felfogásban úgy határozzák meg, hogy az ember halhatatlan része, legalábbis potenciálisan halhatatlan, legalábbis a lélek valami, ami potenciálisan hosszabb ideig túléli a fizikai test halálát.
A lélek halhatatlanságának a másik iránya meg teljes talány: az ember lelke létezett a fizikai teste előtt is? Ha igen, mikor jött létre / lett teremtve? Mikor jön létre / kerül az emberbe? A fogantatáskor? A születéskor? Később? Nos a vallások érdekes módon amennyire foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy van-e élet a halál után, annyira nem foglalkoznak azzal, hogy van-e élet a születés előtt. Oké, a reinkarnáció tana még érinti ezt a témát, de az sem boncolgatja túlzottan a lélek keletkezésének kérdéskörét.
A lelkek egyformának teremtődtek? Vagy különbözőnek? Egyáltalán a lelkek egyformák ma, vagy különbözőek? Amúgy a léleknek része a személyiség? Vagy a személyiség az ember halandó részéhez tartozik? Huhh… Itt vannak vallások – pl. a kereszténység is –, ami nem ad túl sok támpontot ahhoz, hogy hogyan is kellene elképzelni a dolgot, az emberek hétköznapi elképzelései meg erről igencsak zavarosak, ellentmondásosak. Más vallások itt-ott adnak némi támpontot, de ott is sok a nyitott kérdés. Márpedig ez a kérdéskör emberi szemszögből nézve kardinális, nem mindegy, hogy mi pontosan az, ami túléli az embert, a mások iránti érzései is része ennek, vagy sem, a személyiségéből fakadó tulajdonságok is részei-e ennek, vagy sem. (Pl. a hinduizmusban, buddhizmusban javarészt nem, a személyiség ugyanúgy a halandó rész, csak nagyon kis mértékben van lenyomata ezeknek a lélekre.)
~ ~ ~
> a lélek lehet egy fajta energia
Fizikai értelemben, tudományos értelemben vett energia? Vagy valami más jellegű, az fizikai energiához valamilyen szempontból hasonló dolog?
> ez által nem kézzelfogható
A fizikai értelemben vett energia „kézzelfogható”, mérhető, kvantitatív módon leírható, fizikai törvényekben szereplő mennyiség.
> mivel az energia létezéséhez nem kell sem idő sem tér
A fizikai értelemben vett energiához kell, tér és idő nélkül az energia nem értelmezhető. Sokféle megnyilvánulása van az energiának, mozgási, perdületi, helyzeti, hőenergia, egyik sem értelmezhető az idő és a tér koncepciója nélkül. A fizikai energia munkavégző képesség, ami szintén nehezen lenne értelmezhető a tér és idő koncepciója nélkül. De tulajdonképpen idő és tér nélkül minden egy helyen és egy időben létezne, így egyetlen fizikai mennyiség, vagy fizikai összefüggés sem értelmezhető a tér és idő nélkül.
Amúgy a fizikai értelemben vett energia relatív mennyiség, de adott viszonyítási rendszerben megmaradó mennyiség.
> lehet olyan energia ami nem lp kölcsönhatásba egy fizikai erővel sem
Na itt aztán végképp elvesztettük az összes fogalom fizikai jelentését. Az energia munkavégző képesség, a testek egy tulajdonsága. Az erő a tömeget gyorsulásra vagy állapotváltozásra késztető hatás. A kölcsönhatás meg a testek kölcsönös egymásra hatása, ami erőként nyilvánul meg. A fenti mondat pont annyira értelmes, mintha azt mondanám, hogy „lehet olyan térfogat, ami nem hőmérsékletezi meg a meleget”.
> sötét energia is hasonló de ott csak a gravitációval hat kölcsönhatásba ezért is nehéz MÉRNI
Hát mondjuk nagyon nem. A sötét anyag olyan feltételezett anyag, ami nem vesz részt elektromágneses kölcsönhatásban, de gravitációs kölcsönhatásban igen. A sötét energia meg annak a ténynek a klasszikus fizikai kifejezése, hogy az univerzum tágulása gyorsuló, a gyorsuláshoz szükséges energia az, amit a sötét energia reprezentál. Mindkettő csak hipotézis egyelőre, és nem is biztos, hogy helyes interpretálása ez azoknak a jelenségeknek, amikből ezek létezésére következetünk.
> vannak fizikai elméletek más dimenziókról!!! ezek elfogadott elméletek a tudományos körben!
Hipotéziseink vannak arról, hogy a világunk esetleg többdimenziós rendszerként írható le jobban, mint az általunk eddig ismert 3+1 dimenzió. Bár ennek nem tudom mi köze a kérdéshez. Egy rendszer annyi dimenziós, ahány független adattal egyértelműen meghatározható benne egy pont. Hogy ez a lélek létezésének kérdéséhez annyira kapcsolódik, mint a mezei pockoknak a szikes talajon való szaporodási szokásai.
> vannak részecskék pl proton de már felfedezték hogy az sem a legkisebb hanem van bozon kwark neutrino és stb
Ennek is kb. ugyanennyi köze van az egészhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!