Az ivóvíz újra termelődik vagy csak fogy?

Szerintem olvass utána, hogy honnan jön az ivóvíz!

Segítség: nem mindenhol ugyanúgy nyerik....

"Gondolom nagyobb mennyiségbe fogy, mint újra termelődik"

Ez bizony egyre inkább igaz.

Magyarországon főleg folyókból partiszűrésű kutak révén és karszt forrásokból nyerjük az ivóvizet. Ezek újratermelődnek.

Viszont a világ sok más régiójában használnak olyan rétegvizeket ivóvízként, melyek nem vagy csak sokkal lassabban termelődnek újjá, mint ahogy elhasználják.

Az "újratermelődik" nem jó szó. Még általános iskolában tanultad, hogy körforgás van a természetben. Ugyanígy a víz is: ami elpárolog, a levegőbe jut, az eső formájában kerül vissza a földre, amit megisznak az előlények, annak egy részét kipisiled, a növények párologtatják a felszívott vizet, stb. Csak sajnos ott van a szennyezés is, a víz tisztulása sokáig tart ha vegszerekkel szennyezett - vagy ha éppen radioaktívan eresztik vissza a tengerbe, mint Japánban fogják.

Szóval elvileg körforgás van, gyakorlatilag az ember szennyezése miatt egyre fogy az iható víz és a globális felmelegedés, az időjárás megbolondulása miatt nem ugyanúgy oszlik el, mint korábban, azaz pl. egyre kevesebb eső esik egyes helyeken, míg más helyeken meg egyre több.

Szerintem itt inkább arról szólt a kérdés, hogy ahonnan a vizet nyerjük, az a forrás korlátlan-e?

Nos: 𝐍𝐄𝐌.

Minden ilyen forrásnak van egy maximális kapacitása, annál többet nem tud.

Lehetnek még olyan mellékhatások is, ami előfordult már, hogy pl. megsüllyed az egész város, és kezdenek összeomlani az épületek, a túl sok kivett talajvíz miatt.

Ez előfordulhat bányászat miatt is.

Talán kezdjük az elején, hogy pontosabban megértsük a problémát.

A Föld vízkészletének 97 %-a az óceánokban van sós víz formájában.

További 2.5 % Van a sarki jégsapkákban, ez ugyan édesvíz, de ha elolvad, keveredni fog a tengervízzel.

A maradék fél százalék vesz részt a víz körforgásban, ez adja az összes folyót, tavat, talajvizet és a csapadékokat is, az esőt, a hót és ez csak abban az esetben lesz több, ha emelkedik a Föld átlag hőmérséklete, ekkor ugyanis megnő a párolgás annak arányában.

Csakhogy a szárazföld is párologtat, nem csak a tengerek, így hiába nő meg a vízmennyiség, ami átlagban lehull, az időjárás dinamikus változásával a megszokott csapadékzónák is megváltoznak, így néhol belvíz, áradások, vagy egyenesen mocsarasodás történik, amíg máshol meg permanens aszály alakul ki, elsivatagodás jön létre, ahonnan gyakorlatilag eltűnik a víz egy idő múlva a mi tevékenységünk nélkül is.

A komoly gond az ezzel, hogy a fentiek szerint nagyon törékeny a rendszer, csekély hatás is óriási változásokat fog okozni és mivel a földterületek ki vannak osztva, nem könnyű azt módosítani, nem egykönnyen lehet a lakóterületeket, meg az ipari, vagy mezőgazdasági zónákat felcserélni, főleg, hogy a talajok szerkezetei is mindenhol a régi metódus szerint alakultak ki földtani időskálán, ami emberi léptékben óriási.

Természetesen az emberi beavatkozás, a környezetszennyezés ezt csak súlyosbítja, igazából nem ez lenne a mérvadó, hanem a globális, vagy inkább a geológiai változás, annyiban viszont igen, a mi problémánk, hogy a saját tevékenységünket tudjuk módosítani, esetleg talán azt is, ami a felmelegedést okozza, vagy legalábbis annyira leszorítani, hogy még az elviselhető katasztrófahatáron belül maradjanak felelőtlen tevékenységünk drasztikus hatásai.

Magyarán az ivóvíz egyes helyekről el fog tűnni, vagy egyre vízhiányosabb állapot lép majd fel, máshol meg olyan mértékben megnő a csapadék mennyisége, hogy annak hatásai okoznak majd gondokat, mert a Föld vízkészlete átrendeződik, egyenlőre nem pontosan ismert, csak becsült időtartam alatt és formában, de az biztos, hogy gyorsabban a kelleténél és területileg is csak a káros hatásai dominálnak majd.

A igény oldal nő egyrészt a a lakosság száma miatt, de az ipar mérete is nő és ugye és a közös vízforráson osztozás gondot jelenthet.

A kínálat oldal pedig ahogy írták az éghajlat változás hatására változhat.

Gyakorlatilag elkerülhetetlen az én álláspontom szerint a sós vízből ivóvíz és ipari víz előállítása nagy méretben, illetve a felhasznált vizek újrahasznosítása valamint a jelenlegi nagy vízigényű ipari módszerek kis vízigényű változatának kifejlesztése.

Ezekre már vannak technológiák, de hatásfokuk és/vagy elterjedésük még nem elég nagy.