Honnan van pénz a NASA-nak, ennyi felesleges Mars kisérletre, expedicióra, mikor úgysem lehet ott Emberi Lény?

A labda függőleges sebességéről nem volt szó, csak hogy létezik ilyen sebesség. Két változó nagyságú erő eredőjével kell számolni, ami szintén változó lesz. Biztos ki lehetne számolni, de nem én fogom. A változó eredő erő változó gyorsulást eredményez.

A légkör lassabban forog a felszínnél, a tehetetlensége miatt. Ez annyit jelent, hogy ha fellövik az űrhajót, akkor nagy magasságban már nagyon erős oldalirányú szél lesz. Ez elsodorná az űrhajót, ezért kompenzálni kell. A légkörön kívül az űrhajó pályára áll, vagyis növeli az érintő irányú sebességet. Amit te szöksebességnek nevezel. Így gyorsulva éri el a súlytalanságot, hogy hajtóművek nélkül is pályán tudjon maradni. Vagyis ebbe hadd ne menjek bele, mert csak gondolom, hogy így van.

"A labda függőleges sebességéről nem volt szó, csak hogy létezik ilyen sebesség."

Igen, épp ezért vártam,hátha hajlandó vagy elárulni.

"Biztos ki lehetne számolni, de nem én fogom."

Oké akkor elárulom: nincs olyan sebesség, amivel a Földfelszínről feldobva a labdát geostacionárius oályára állna.

"A légkör lassabban forog a felszínnél, a tehetetlensége miatt. "

Nem igaz.

"Amit te szöksebességnek nevezel."

Nem ezt neveztem "szöksebességnek". De annak örülök, hogy legalább az kiderült, hogy addig terjed a vitakészséged, hogy egy elírásba bele tudsz kötni.

"Oké akkor elárulom: nincs olyan sebesség, amivel a Földfelszínről feldobva a labdát geostacionárius oályára állna."

Itt vissza kel nyúlnom az én jóval korábbi kommentemre, mert rájöttem, totál félreérthető és bele lehet kötni.

Igen, ahhoz, hogy a labda geostacra álljon, állati pontosan kiszámolt, szög alatti feldobás kell, hogy pont a geostac magasságban pont a szükséges, Földdel egyező szögsebességes pályára kerüljön és ott is maradjon. Sőt, lehet, hogy nem is működhet, lévén a pályagörbéje esetlegesen sosem vezet pont oda, mármint megfelelő sebességgel. Hirtelenjében nem tudok nekiülni a pontos számításnak, időm sincs most, meg lehet, hogy bele is sülnék, de úgy érzem, maximum egy geostec pályát le- és felfelé metszegető ellipszisre lehet dobni.

Akkor még egyszer: ha egy testet pályára állítunk egy bolygó körül, akkor (a Kepler törvényeket követve) ellipszis pályára áll. (Ami lehet akár körpálya is, mivel a kör egy 0 excentricitású ellipszis.) Amíg külső behatás éri, addig ezen a pályán marad. Márpedig most abból indultunk ki, hogy úgy vesszük, nincs (a hajításon kívül) külső behatás (pl. légköri fékező hatás). Ha a Föld felszínéről hajítjuk el a labdát, akkor értelemszerűen csak olyan pályára állhat a labda, ami átmegy olyan ponton, ami a Föld felszínén van. Akkor viszont nem állha geostacionárius pályán.

Természetesen lehet úgy eldobni a labdát (legalábbis elméletben, a zavaró hatásoktól eltekintve), hogy az elérje a geostacionárius pályát. Azonban akkor vagy a sebessége nem lesz elegendő a pályára álláshoz, vagy a sebességvektor iránya nem lesz megfelelő (vagy mindkettő). Úgyhogy igen, az utolsó mondatban leírt állítás igaz.

Bocsesz, nem akartam az elírásba belekötni, de rendszeresen elírtad, szóval az volt az érzésem, hogy szándékosan írod. A levegő tehetetlensége miatt lassabban mozog nagy magasságban, de ezt már ne nagyon feszegessük, Csak azért említettem meg, mert ebből jöttem rá, hogy neked lesz igazad. Ugyanis nem lehet függőlegesen fellőni a labdát, szó szerint lehetetlen. Ahogy eltávolodik a felszíntől, a Föld elfordul alatta. Esetleg kíváncsi lennék, mi van, ha szögben hajítjuk fel a labdát, de ez már így sok nekem. A függőleges feldobásnál ugyanis a szögsebesség nem fog megmaradni. Ha nagy sebességgel lőjük ki, akkor messzebb jut a labda, de sajnos nem ér el olyan kerületi sebességet, amivel körpályára állhat. El lehet lőni akármilyen messze, akkor is visszajön. Gondolkoztam még azon, hogy mi növelhetné a kerületi sebességet, de semmi. Ha szögben lőjük ki, abból érdekes dolgok sülhetnek ki, de nekem kicsit bonyolult.

Szóval röviden mondva, ebben neked volt igazad.

"A függőleges feldobásnál ugyanis a szögsebesség nem fog megmaradni."

Hát, az éppenséggel sehol nem fog megmaradni.

Onnantól, hogy kilőtted, egyenes vonalban "próbál" haladni, amit csak a gravitáció változtat meg. Függőleges fellövés esetén az az egyenes a fellövési sebesség és az adott fellövési ponti Föld kerületi sebesség eredője lesz.

Minél "laposabb szögben" lövöd fel, ez az indulási egyenes irány annál inkább egy földfelületi érintő egyeneshez közelít.

És annál jobban "görbíti" azt maga felé a Föld vonzása.

Fellövési szögtől és sebességtől függően egy ideig parabolapályákat kapsz, utána ellipszist, végül, ha a szökési sebesség megvan, hiperbolát.

Függőleges fellövésnél sosem lesz másod, csak parabola-pálya, esetleg a visszatérő szakaszon ellipszoid-spirálissá torzulva, még rettenetesen nagy kezdősebességnél is, akkor csak azért lehet, hogy nem tér vissza, mert már más égitest fogja innen jó messze kitéríteni.