Mekkora gyorsulást bírna ki az ember sokáig, hónapokig, évekig?

Nos, a legközelebbi csillag is 4,24 fényévre van, 0,9c sebességgel az út 4,71 évig tartana. De ahogy írtad, fel is kellene gyorsulni 0,9c-re. Illetve ami komolyabb gond, hogy meg is kellene állni, tehát le is kellene lassulni. De számoljunk egy 1g-s gyorsulással. ekkor a 0,9c eléréséhez kb. 318 nap, azaz 0,87 év kellene. A lassuláshoz is. Ha számolgatsz, akkor pont ezzel a 0,87 évvel hosszabbodik meg az utazás. Hogy most 4,71 év, vagy 5,58 év, az majdhogynem mindegy, felesleges kockáztatni nagyobb gyorsulást, mert maximum néhány hónapnyi időt nyernénk.

Amúgy a lassulás a gyengébb láncszem. Azt még meg lehetne oldani, hogy az űrhajósokat felkészítjük egy nagyobb gyorsulásra, de a 0,9c elérése után jönni fog egy több mint 4 évnyi állandó sebességű szakasz, tehát az űrhajósaink súlytalanságban lesznek. A lassulásra már aligha tudnak felkészülni. Az űrállomáson hosszabb ideig dolgozókat, komoly edzésterv követése ellenére úgy kell kiszedni a visszatérő egységből, kvázi újra meg kell tanulniuk járni. Szóval a lassulási szakasz még 1g esetén is komoly problémákat okozna.

És még csak nem is ez a leggyengébb láncszem. Ha van egy 0,9c sebességgel haladó űrhajó, és beleütközik egy 1 μg tömegű porszembe, a becsapódás során több, mint 36 milliárd Joule energia szabadulna fel elvileg. De gondolom a porszem úgy menne át az űrhajón, mint pisztolygolyó a papírlapon, viszont szerintem úgy is felszabadulna annyi energia, ami szétkapná az űrhajót. Előrejelezni, pláne elkerülni meg igazán durva technikai kihívás lenne. Egy nagyon ritka porfelhő esetén meg már tényleg lehetetlen.

> Nagyjából így számoltam én is, de szerintem nem mindegy az a plusz év.

Nem plusz egy év. Ha 1g-vel gyorsul az űrhajó, akkor az állandó sebességhez képest 318 nappal hosszabbodik meg az út. De ha 2g-vel gyorsul az űrhajó, akkor is meghosszabbodik 159 nappal, tehát azzal, hogy nem 1g-vel, hanem 2g-vel gyorsítunk, összességében nem 318, hanem csak 159 napot, azaz kb. 5 hónapot és egy hetet nyerünk.

Ha az induláskor eleve 1,6g-vel gyorsulna az űrhajó, az 1g-hez képest azzal már csak 119 napot (alig 4 hónapot) nyerünk az 1g-hez képest. Ha a gyorsulást 1g-ről folyamatosan emelnénk 1,6g-ig, akkor még kevesebbet. Ha holnap indulna az űrhajó, akkor nekem nem tűnik túl lényegesnek, hogy 2025. október 17-én, vagy 2026. február 14-én fog-e megérkezni az az űrhajó. 6-7% körüli különbségről beszélünk. Vagy legalábbis nekem kb. mindegynek tűnik, hogy egy vonatozás 1 óra és 52 percig, vagy 2 óráig tart. Ekkora arányú különbségért feleslegesnek tűnik a macera, meg a kockázat.

> A gyorsulás nélküli szakaszt nem látom problémának, centrifugális módszerrel lehetne tartani az 1 g mesterséges gravitációt.

Talán nem lenne belőle nagyobb gond. Ugye a centripetális gyorsulás adott szögsebesség esetén a sugárral egyenesen arányos. Egy 1 km átmérőjű henger vagy tórusz esetén a kb. 0,5%-kal lesz kisebb a fejednél a gyorsulás, mint a lábadnál. Nem tűnik vállalhatatlannak. Persze ezzel jönnek mindenféle további problémák, de sebaj.

> A porszembe most nem mennék bele, szerintem pajzs kell.

Ami a sci-fikben jól hangzik, de miből lenne ez a pajzs? Nyilván anyagból nem, mert akkor maximum annyi történik, hogy az űrhajó nem az első, hanem a második porszemmel való találkozáskor törne ripityára. Elektromágneses kölcsönhatás nem fog hatni a semleges anyagra. Ugye a Föld mágneses mezeje is remekül megvéd a Napból érkező töltött részecskéktől, de a meteoroidoktól a legkevésbé sem. Az erős és a gyenge kölcsönhatás aligha jöhet szóba. A gravitációs kölcsönhatással meg maximum odavonzani tudnánk a porszemeket.

Ezért kell fél útig gyorsítani, a másik felén lassítani.

Azért ez már sokkal jobban lerövidítené az utazást (az utazók számára).

@6:

"Elektromágneses kölcsönhatás nem fog hatni a semleges anyagra."

Tulajdonképpen de, fog. Az anyagból lévő pajzs is pont az elektromágneses kölcsönhatás miatt tudja megállítani a semleges anyagot. A fejünk is amiatt állítja meg a pofont. Szóval nem reménytelen. Talán.