Valaki elmagyarázná nekem az elektromosság ezen részét?

Sorba kötni úgy kell, hogy az egyik elem pozitív pólusát a másik negatív pólusához kötöd. A csatlakozási pontok az egyik elem negatív pólusa és a másik elem pozitív pólusa. Ekkor a két elem feszültsége összeadódik 9+9=18 V, terhelhetőségük nem változik, 500 mA lesz.

Párhuzamosan kötni úgy kell, hogy az elemek pozitív, illetve negatív pólusait kötöd össze. Ekkor a feszültség 9 V marad, terhelhetőségük összeadódik 500+500=1000 mA=1 A lesz.

Mert, ritka az az eset, hogy 2 elem kapocsfeszültsége pontosan azonos legyen.

Ha az egyik elem feszültsége pl. 0,1 volttal nagyobb mint a másiké, akkor a nagyobb feszültségű elem a gyengébben keresztül elkezd kisülni. Azaz az erősebb elem tölteni kezdi a gyengébbet. A cink-karbon elemek nem tölthetők, csak nagyon kis mértékben.

Tényleg nem jellemző az eszközökben az elemek párhuzamos kötése. Ahol hosszabb működés kell, ott nagyobb kapacitású elemmel tervezik.

Istenigazából nem okoz nagy gondot, ha két egyforma állapotú, típusú új alkáli-elemet teszel párhuzamos kapcsolásba és nem nyüstölöd nullára, ahogy fárad, már cseréled. Ha nem teszed így szétmaródva elég csúnya károkat csinálhat az eszközödben.

Régen nagy divat volt a hat sorbakötött bébielemes rádiókat két darab párhuzamba kötött 4,5 voltos laposelemmel használni, azokat odagumizva a készülék hátára.

Hosszabb működést hoz össze, mint az egy darab olyan elem, de az elvi dupla élettartamot nem éri el.

korrekció: ...a három sorbakötött bébielemes...

A hat elemeseket sorbakötött laposelemmel használták.