Néha szabályt kell szegni, hogy a világ működését jobban megértsük?
Vagy a szabályszegés mindenféleképpen elfogadhatatlan.
Tudom, lesznek, akik egyből II WW példákat fognak hozni (nagyon helyesen), de ezeknél kevésbé szigorú szabályok megszegésével is lehet komoly károkat okozni a vizsgált valamiben/valakiben.
Hogy vagytok vele, a cél szentesíti az eszközt? Vannak akik manapság is visszaélnek a hatalmukkal, csupán azért, hogy saját magukat szórakoztassák a tudományáguk védelmébe burkolózva?
Pardon?:D
Milyen szabály?
Miről beszélsz?
Pontosítanál?
>"saját magukat szórakoztassák a tudományáguk védelmébe burkolózva"
Ezt fejtsd ki, kérlek.
> Vagy a szabályszegés mindenféleképpen elfogadhatatlan.
Szabályok alatt gondolom alapvetően etikai, erkölcsi szabályokat értesz. Viszont az, hogy valami „elfogadható” az nagyjából itt azt jelent, hogy valami etikus-e. Tehát tulajdonképpen azt kérdezed – némileg átfogalmazva – hogy etikus-e etikátlannak lenni. Nyilván a válasz triviális: nem, etikátlannak lenni etikátlan.
A fogas kérdés az, hogy mik pontosan az erkölcs egzakt szabályai. Mert mindenkinek vannak valami saját erkölcsi érzéke, de ezek messze nem egzaktul definiálhatóak, másrészt egyénenként is különbözőek. Számos olyan társadalmi kérdés van, aminél komoly erkölcsi dilemmák merülnek fel, pl. az abortusz, az eutanázia vagy a halálbüntetés kérdésköre.
A tudományok esetén is lehetnek ilyen dilemmák, főleg az orvostudomány esetén. Helyes-e száz ember feláldozása árán megtalálni egy olyan gyógymódot, ami aztán milliók életét menti meg? Ha mérlegre tesszük a dolgot, az egyik serpenyőben száz halott van, a másikban milliók. Igen ám, csak ha ezt legitim eljárásnak fogadjuk el, akkor újabb százakat, meg ezreket lehet feláldozni egy másik, meg egy harmadik betegség gyógyítása oltárán. Szélsőséges esetben le lehet szalámizni az fél emberiséget, hogy az emberiség másik fele tovább, egészségesebben, összességében jobban éljen. Ez így már mindjárt máshogy hangzik, és ellenkezik minden erkölcsi érzékünkkel. A legtöbb társadalom az életszínvonal kiegyenlítésére, és nem a szélsőséges különbségére törekszik.
Külön kérdéskör, hogy ha valaki komoly etikai kihágások árán ért el valamilyen eredményt, amiért esetleg meg is kapta a maga jogi értelemben vett büntetését, akkor etikus-e ezeket az eredményeket felhasználni.
Tehát annyira nem egyszerű megmondani, hogy mi számít etikusnak, és mi nem. De a legtöbb tudományágnak, ahol ez gyakorlatban felmerülő kérdés, megvan a maga etikai kódexe.
Szóval nem, a cél nem szentesíti az eszközt.
> Vannak akik manapság is visszaélnek a hatalmukkal, csupán azért, hogy saját magukat szórakoztassák a tudományáguk védelmébe burkolózva?
Pontosan kire, kikre gondolsz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!