Létezik olyan, hogy valaki egyik pillanatról a másikra személyiségváltozáson menjen keresztül?

Az én esetem sztem nagyon egyedi. Talán picit hosszú lesz, de megosztom veletek és várom a véleményeket.

Tehát általánosban az az átlag diák voltam, nem a legjobb, de így is a jó tanulók közzé tartoztam. Közép iskola harmadik osztályáig semmi nem érdekelt, csak a barátom, a bulik a barátnők, a csavargás. Rengeteget lógtam, sőt az volt a ritka, ha bementem órára. Aztán negyedikben valami megváltozott. Elkezdtem tanulni és a matekot kivéve mindenből 5ösre érettségiztem. Persze előtte még beadtam a jelentkezést fősulira, amit soha az életben nem gondoltam volna. Fel is vettek. Túl vagyok az első éven. De nem is ez a legnagyobb változás, erre még mondhatni, hogy megjött az eszem. De teljesen kifordultam önmagamból. Nem érdekel sem a buli, sem a barátok, és a párom sem (úgy gondolom ideje szakítani habár 5 év sok idő) és csak a könyveknek élek. Rengeteget tanulók, nyomom az angolt ezerrel, olvasok minden nap. Én aki a még a kötelezőket sem olvastam el, napi szinten 15-16 órát olvasok, falom a regényeket. Semmi nem érdekel csak az, hogy egyedül legyek elzárva a külvilágtól, olvassam a jobbnál jobb regényeket. Emellett építem a karrierem. Ami még engem is meglep, hogy írok nagyon nagyon sokat írok. Az írással sosem volt bajom, mindig is jól ment, de most a második regényem készült el. Jobb a szoba magányában ülni és olvasni vagy írni. Ez az életem értelme. Nincs semmi más ami nagyobb örömmel tölt. el. Teljesen bele vagyok bolondulva az irodalomba. Alig várom, hogy a két évem lemenjen, lediplomázzak elmenjek az USA-ba nyelvet tanulhassak, és angol nyelven írhassak regényeket. Röviden ennyi... Ilyen létezik? Mi lehet az oka?