Szerintetek a Föld bolygó meddig fog létezni ha kikerüli a Nap halálát is? Mi fogja eltüntetni a bolygónkat? És vajon mikor?

A többségük radioaktív.

Azok is, amelyekről jelenleg még nem biztos.

Egyedül a proton maradhat meg - esetleg. De ha létezik olyan anyag, amivé elbomolhat, akkor csak idő kérdése.

@11:

"Azok is, amelyekről jelenleg még nem biztos."

Ha nem biztos - azaz nem tudunk róla, hogy radioaktívak lennének -, akkor te hogy vagy benne biztos?

Illetve egy fehér törpe hogyan tud "elbomlami" radioaktivitás útján?

"te hogy vagy benne biztos?"

Ha létezik olyan anyag, amelyiknek alacsonyabb az energiaszintje, akkor bomlani fog.

Ne felett, hogy ezer milliárd évekről beszélünk.

Azon kívül, hogy itt már nem az anyag (mármint a H, He, stb) számít, hanem a kvarkok közötti kölcsönhatás.

A fehér törpe leginkább héliumból van, ugyanúgy anyag.

@13:

"Ha létezik olyan anyag, amelyiknek alacsonyabb az energiaszintje, akkor bomlani fog"

Ha ilyen egyszerű és biztos, akkor a tudománynak miért az az álláspontja, hogy xy atommagok stabilisek?

"A fehér törpe leginkább héliumból van, ugyanúgy anyag."

Ez világos. De az állítás az volt, hogy a fehér törpe is elbomlik. Tegyük fel hogy a hélium atommagok átalakulnak hidrogén magokká. Nem látom ettől hogyan bomlana el a fehér törpe. Csak anyagátalakulást látok lezajlani benne.

Az anyag nem fog eltűnni soha.

Viszont átalakulhat egy olyan formára, ami ma még talán nem is létezik. Mondom: kvark átalakulásokat nézzél. Ezeket ma még alig ismerjük.

A He->H átalakulás igen ritka, mivel energia kell hozzá... de nem lehetetlen. Ha egyetlen He atom létezik sok fényéves körzetben, és az felbomlik (ami előfordulhat sok milliárd év alatt), a két H atom az életben többé nem találkozik senkivel.

Akkor mi a kérdésed?

Az "elbomlik" itt azt jelenti, hogy átalakul egy másfajta anyaggá, aminek a részecskéi eltávolodnak egymástól.

@17: Két kérdésem van.

Az egyik az, hogy ha annyi az egész, hogy "Ha létezik olyan anyag, amelyiknek alacsonyabb az energiaszintje, akkor bomlani fog", akkor miért tart számon a tudomány stabilis atommagokat.

A másik az volt, hogy egy fehér törpe maga, mint égitest hogyan bomlana el attól, hogy esetleg a belsejében a He átalakul H-é?

Azt írod, a részecskéi eltávoladnak egymástó. Hogyan teszik ezt meg egy fehér törpe belsejében?

Stabilis: annyira lassan bomlik, hogy jelenleg nem tudjuk mérni - VAGY: egyáltalán nem bomlik.

A bomlásnál nem értem, miért ragaszkodsz hidrogénhez. Szerinted egy kvarkegyüttes nem alakulhat át olyan anyaggá, ami lazán kirepül bárhonnan?

Csak ennek általában kicsi a valószínűsége. De mondom: ezer milliárd év alatt...

@19: Oké, azt hiszem, hagyjuk :)

Kicsit összevissza lehet a fejedben az az infóadag, amit olvastál a témáról, erre próbáltalak rávezetni kérdédekkel, de úgy tűnik, nem megy.