Ha a Naprendszer egy síkban van, akkor az űrszondákat miért nem "fölfelé" bocsájtják ki?

Mit csinál egy űrszonda? Milyen céllal, milyen okkal indítanak el egy űrszondát? Rendszerint valamilyen konkrét megfigyelést, mérést végeznek ezek, a Naprendszer valamilyen jól meghatározott objektumán. Küldtünk űrszondát a Nap irányába, ami a Nap jellemzőit, tevékenységeit vizsgálja, ezeknek a megismerését segíti. Küldtünk szondákat a Holdra, amik meg a Hold jobb megismerését szolgálták. Meg küldtünk a Naprendszer bolygóira is szondákat, konkrét, meghatározott céllal. Meg az aszteroidákat, kisbolygókat, üstökösöket vizsgáló szondákat is küldtünk fel.

A Naprendszer síkján kívül meg nem sok minden van, amit meg lehetne vizsgálni, meg lehetne ismerni, meg lehetne mérni.

Az, hogy van néhány olyan űrszonda, ami az elsődleges feladatán túl, azt elvégezve másodlagos céllal – vagy nem célzottan, de mégis – a Naprendszert is elhagyhatja, az egy dolog, de nem ez a cél, és nem is sok olyan űrszonda van, aminél ezt célként tűzték volna ki.

És ha mégis lenne ilyen cél, akkor meg nagyon jól jönnek a Naprendszer objektumai, a gravitációs hintamanőver segítségével jóval nagyobb sebességet lehet elérni, jóval kevesebb üzemanyaggal.

A dolog kicsit olyan, hogy ha az ember utazik, akkor mondjuk Párizsba akar menni, megnézni az ottani látnivalókat. Ritkán megy egy random közepes méretű, jelentéktelen város random házának lépcsőházát megnézni, vagy ritkán tűzi ki célul egy random irodaház random iratraktárának megtekintését.

# 4

Lepontoztak oké, nem izgat.

De mégis mi az elképzelés?

Már a kérdés kiírása sem világos.

Hogy csináljanak egy fényképet, amikor az összes bolygó a nap baloldalán van?

A napon kívül nem sok látszódna.

Vagy mert arra könnyebb?

Nem könnyebb.

Mert arra még nem küldtek?

Ja, annak nyilván oka van, hogy nem küldtek arra.

Majd, ha arra lesz egy exobolygó, ami miatt érdemes abba az irányba szondát küldeni, akkor majd fognak.

Szerintem még a hintamanővert is meg lehet oldani, csak sokkal tovább tart, mintha a síkban lévő bolygókkal csinálnák. Párszor meg kell keringetni a bolygók keringési síkjával merőlegesen és úgy belekapatni egy gravitációs gödörbe.

Amúgy van egy olyan dolog is, hogy a bolygórendszer ugyan egy síkban van, de az egész körül még van egy hatalmas kisbolygóövezet, ami viszont gömbhéj alakú.

Úgyhogy, ha ki akarsz menni a naprendszerből, ezen mindenképpen át kell menni.

Mondjuk elég ritka, sok ütközésre nem kell számítani.

Nagyjából tényleg a Naprendszer síkjában egyébként is elhelyezkedő objektumokat célozzák meg, de volt már kivétel. A Voyager 1 és 2 kimondottan azt célozta, hogy a Naprendszert más helyein kutatja és, hogy el is hagyja a naprendszert és gyakorlatilag felfelé és lefelé mentek. A kutatás célja a Naprendszer külső tartományának sugárzási és egyéb tanulmányozása. Itt van a pályájuk és a parittyamanőverek után felfelé és lefelé haladnak tovább:

[link]

Jelenleg elhagyták a Naprendszert - bár némi vita és kutatás tárgyát képezi a Naprendszer határának kijelölése, de alapvetően elhagyták. A méréseik szerint már gyengébb a helioszféra sugárzása és a csillagközi sugárzások dominálnak a tartományban ahol vannak a szondák.