Egy mérleg a tömeget, vagy a súlyt méri?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Közvetlenül a súlyt méri, közvetve a tömeget.
A súly függ a gravitációtól, vagyis ha a Holdon ugyanazzal a tömeggel ráállnál a mérlegre, kevesebbet mutatna. A mérleg viszont tömegmértékegységet ad eredményül. Ez azért van, mert a mérleg a súlyt elosztja a kallibrált konstanssal (analóg mérleg esetén a tárcsa úgy van felosztva), ami úgy 9,81 m/s^2. Ha a tömegünket ugyanezzel a mérleggel a Holdon akarnánk megtudni, akkor ezt a konstanst a Holdon mérhető nehézségi erő szerint kellene átállítani (illetve a tárcsát máshogyan skálázni).
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Amúgy ha nagyon-nagyon kukacosak akarunk lenni, akkor a digitális mérlegek általában elektromos ellenállást mérnek. Van bennük egy szál, aminek deformáció hatására megváltozik az ellenállása. Vagyis ha úgy nézzük, akkor deformációt mér. Ami viszont a rá ható erőtől függ, azaz végső soron erőt mér.
De olyan is van, amiben egy nagyon precíz hangvilla van, aminek erő hatására megváltozik a rezgési frekvenciája (azaz a hangja). Azt nem tudom, hogy ezt egészen pontosan hogyan detektálják, talán valahogy kvarckristályokkal, de végső soron a fizikai rezgést elektromos hullámmá lehet konvertálni és annak a frekvenciáját megmérni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Van lehetőség a súlymérés kihagyásával tömeget mérni is.
Csak az összes ilyen megoldás körülményesebb, mint súlyt mérni és abból számolni (mechanikusan vagy elektronikusan) a tömeget.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Tömeget mér, mert arra van hitelesítve.
Megjegyzés: pont volt egyszer 1 vizsgakérdésem anno analitikai kémiából és a helyes válasz az volt hogy az a legpontosabb analitikai módszer ami tömegmérésen alapul. Lehet velem vitatkozni avagy sem mert tudom belém fog kötni valaki, de ez tény, amit leírtam. Aki nem hiszi kérdezzen meg egy egyetemi tanárt.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!