Milyen az élet Mensa tagként?

A magas IQ-jú emberek tapasztalatom szerint könnyebben végzik el az iskolát, de szociális készségeig nem feltétlenül térnek ez az átlagtól, így nem gondolnám, hogy az átlagnál jobban csajoznak.

Egyes kutatások szerint azok a kapcsolatok, ahol az IQ különbség túl nagy a felek között, egyszerűen nem működnek (akár emberi, akár párkapcsolat), ami eléggé leszűkíti azt a kört, akivel a kimagaslóan magas IQ-jú egyének megtalálják a közös hangot. Nem beszélve arról, hogy a lányok bugyija nem attól fog leesni, hogy megfejted, hogy a jobb alsó ábrán három karikának és két pálcikának kell lennie.

A munkahelyen sem hinném, hogy sokkal előnyben vannak. A tudásuk magas szintje miatt előnyösebb pozíciókban tudnak elhelyezkedni, de a munkáltatók is többnyire a középszerű embereket preferálják, nem az egyéniségeket.

> Ez egy igazi elit közösség.

Hát ahogy vesszük… A Mensa azokat fogja össze, akiknek az IQ-juk magasabb, mint az emberiség 98%-áé. Nagyjából hasonló lehet a világban a diplomások aránya is, néhány százalék. Azért az, hogy van diplomád, az még azért nem annyira „elit” dolog. Ha testmagasságra kell lefordítani, akkor az átlagos női testmagasság a világon 164,7 cm. Két szórásra a 178,9 cm van, a nők 98%-a ennél alacsonyabb. Azért a 179 cm-nél magasabb nők még nem égimeszelő óriások. Megint máshogy megközelítve, a Mensa a felső 2%-ot fogja össze. Magyarán 50 emberből 1 potenciális – vagy tényleges – Mensa tag. Szóval ha ismersz 200 embert, akkor abból 4 valószínű Mensa tag, vagy az lehetne. Vagy a volt osztálytársaid közül nagy valószínűséggel volt olyan, aki potenciális Mensa tag. (Tapasztalatból írom, hogy nem biztos, hogy az, akiről azt gondoltad.)

> Könnyebb úgy az iskolákat elvégezni?

Talán. Illetve másért nehéz. Egy magasabb intelligenciájú ember lehet, hogy nem azért fog kibukni egy főiskoláról, mert nincsenek meg a mentális képességei az elvégzéséhez, hanem mert nincs benne elég motiváció, hogy olyan tantárgyakat is megtanuljon, ami nem érdekli. Nem tudom van-e erről statisztika, de gyanítom, hogy azért a mensások között az átlagnál több a diplomás. De akad nem egy szimplán érettségivel, vagy szakmunkásképző végzettséggel rendelkező is.

A munkahely is eléggé változatos. Van cégvezető, van doktorandusz hallgató, van mérnök, van rendőr, van pizzafutár, van gyári munkás, meg van munkanélküli is közöttünk.

> Munkahelyet találni?

Munkahely kérdése is. Ahol az intelligencia előnyös – mondjuk egy programozónál –, ott lehet. Bár önmagában a Mensa nem tesz jobb programozóvá, az önéletrajzban meg mindig is vita volt a Mensán belül, hogy előnyt, vagy inkább hátrányt jelent a Mensa tagság feltüntetése. Bizonyos szakmáknál akár lehet kimondottan hátrány, ha valaki túl intelligens, vagy legalábbis a munkáltató tarthatja annak.

> Csajozni? Egy mensás ki tudja logikázni, hogy essen le a lányokról a bugyi, ha akarja...nem?

Nem sok köze van a kettőnek egymáshoz. Ilyen téren szerintem sem előnyt, sem hátrányt nem jelent az intelligencia. A potenciális partnerek körét gyanítom erősen csökkenti, de egy konkrét potenciális partner meghódításában nem hinném, hogy különösebb előnyt jelentene, de különösebb hátrányt sem.

"A Mensa tagok között ma van olyan ember, akinek az IQ-a még a kiemelkedő emberek közt is kiemelkedő?"

Minden bizonnyal van, de nem tudjuk, kik azok mert a hivatalos Mensa teszten elérhető legjobb eredmény az "Ön IQ-ja 135 feletti".

Ennek magasabb IQt azért is nehéz kimondani, mert nehéz olyan feladatot kitalalni amit tényleg csak az emberek egy elenyeszo része tud megoldani, valamint azért is, mert nem igazán lehet jól lemerni, hogy az emberek tényleg pont annyira elenyeszo százaléka tudja megoldani, mint ahogy gondoljuk, tehát nehéz validalni az eredményt. Ezért is hangzanak nagyon furán az olyan bulvár cikkek, ahol 200 körüli IQrol beszélnek.

> A Mensa tagok között ma van olyan ember, akinek az IQ-a még a kiemelkedő emberek közt is kiemelkedő?

Nyilván statisztikailag kell lennie. De a Mensa teszt – ahogy előttem is írták – 135-ig mér. Efölött nem is a feladatok kidolgozás a probléma, hanem a teszt sztenderdizálása. Mert egy 15-ös szórású skálán mondjuk egy 150-es IQ azt jelenti, hogy 2330 emberből 1 ér el ilyen, vagy ennél jobb eredményt az adott teszten. De ahhoz, hogy ezt le lehessen mondani, azért illene legalább 10-szer ennyi emberrel kitöltetni. Ráadásul úgy, hogy a kitöltők egy csomó különböző szempont alapján – vallás, nem, iskolai végzettség, lakhely, politikai beállítottság stb… – olyan arányban reprezentálódjanak, mint a társadalomban, ráadásul korcsoportonként kellene ennyi emberrel kitöltetni. Tehát ha egy olyan tesztet akarsz, ami 150-ig mér, akkor – ha nem hasraütéses számot akarsz adni, hanem valódi eredményt – akár százezer emberrel kell sztenderdizálni a tesztet. Nyilván ez igen költséges, időigényes lenne.

Másrészt meg lényegtelen. Ha egy férfi mondjuk 195 cm-nél magasabb, akkor már olyan mindegy, hogy amúgy, 2 méteres, 2,1 méteres, vagy 2,2 méteres.

Azért is lényegtelen, mert az intelligencia ugyan bizonyos területeken egy fontos tulajdonság, de nem az egyetlen és sok területen nem is a legfontosabb. Mert attól, hogy valaki intelligens, attól még lehet műveletlen, lehet arrogáns, lehet bunkó, lehet lusta, lehet tesze-tosza. Az életben, de még számos intelligenciát igénylő munkában az intelligencia nem elég, de más tulajdonságok esetén az alacsonyabb IQ is tud olyan hatékony lenni. Lehet valaki jó programozó alacsonyabb IQ-val is, ha szorgalmas, eltökélt, kitartó, és végezhet hatékonyabb munkát, ha amúgy jól kijön a kollégákkal, képes a kooperációra, a kompromisszumra, stb…

~ ~ ~

> Pl. neki 195 volt öt évesen:

A gyerekkori IQ mérése kicsit más. Amúgy pont ezért hívják az intelligencia hányadost hányadosnak. Mert ha az IQ egy hányados, akkor mi ennek a hányadosnak a nevezője és számlálója? Gyerekkorban van ennek értelme. Ha egy gyerek 5 évesen egy átlagos 7 éves mentális képességeivel rendelkezik, akkor az ő IQ-ja 7/5 = 1,2 = 120(%). Ezt jelenti a 120-as IQ. Ha viszont egy 5 éves gyerek egy átlagos 4 éves mentális képességeivel rendelkezik, akkor meg az IQ-ja 4/5 = 80. Nyilván ebből következik, hogy 100 az átlagos IQ.

Felnőtt korra viszont ez nem igaz, ha valaki 30 évesen egy 90 éves mentális képességeivel rendelkezik, az nem egy 300-as IQ-t takar. Ott a mérés módszere is más, az IQ elveszíti a hányados jellegét. Mivel az intelligencia normál eloszlást mutat, így az átlagot 100-nak vesszük, a szórás önkényesen megválasztható, de ma jellemzően a 15-ös szórást „divat” használni, és innen a normál eloszlás matematikája alapján lehet egy teszteredményhez egy IQ-t rendelni (ha tudjuk, hogy sok-sok kitöltő közül ki ér el ennyi, ki ér el annyi pontot azon a teszten).

Az intelligencia viszont gyerekkorban egyenetlenül fejlődik. Olyan, mint a testmagasság. Van, hogy egy gyerek egy hónap alatt nő 5 cm-t, majd fél évig alig. Vannak látványos megszaladások, és megrekedések. Lehet, hogy valaki a 3. osztályban elől áll a tornasorban, az 5. osztályban hátul, de egy teljesen átlagos magasságú felnőtt lesz belőle. A gyerekkori IQ tehát nem sokat árul el. Nyilván ha nagyon magas, abból lehet sejteni, hogy felnőttként sem lesz alacsony az IQ-ja, de még ez sem 100%.

~ ~ ~

Az intelligencia egy alapvető, bizonyos területeken fontos tulajdonság. De nem az egyetlen, sőt sok helyzetben még csak nem is a legfontosabb tulajdonság. Viszont néha eléggé túl van misztifikálva ez a skill, részben a médiának is köszönhetően.

Néha el szoktam gondolkodni azon, hogy vajon ha lenne száz ember, akinek lehetősége lenne leülni egy tucat Mensással beszélgetni, meg utána egy tucat random – mondjuk érettségivel rendelkező – emberrel, akkor vajon hányan hibáznának rá, hogy melyik csoport volt a Mensa tagok csoportja, és melyik volt a random csoport. Lehet nem lenne nagyobb a találati arány, mint a véletlen találgatás. Illetve ha száz embert külön-külön leültetnének egy tucat Mensás közé beszélgetni, akkor vajon hányan találnák ki, hogy mi a közös ebben az egy tucat emberben. Nem hiszem, hogy sokan.

Annyira egy Mensa tag sem másabb ember ám. Volt pár ismerősöm, akiket sikerült rávennem, hogy írja meg a tesztet, mert biztos voltam benne, hogy megütik a Mensa szintet. Kiderült, hogy bár átlag feletti intelligenciával rendelkeznek, de nem ütik meg a Mensa-szintet. Ellenben van pár – nem sok, de nem is elhanyagolható számú – Mensa tag, akinél elgondolkodom, hogy vajon ők nem úgy vették-e a teszteredményüket, vagy nem keverték-e össze a tesztlapjukat valaki máséval.

"Azok, akik a Mensa tagjai, a világ legintelligensebb emberei közé tartoznak. Ez egy igazi elit közösség."

Mensa tag vagyok. Azért ezt az "elit" közösséget ne úgy képzeld, hogy mind öltönyben szivarozó urak vagyunk.

"Könnyebb úgy az iskolákat elvégezni?"

Nem tudom megmondani. Talán igen. De nekem pl gimiben sosem kellett tanulnom (azaz ülnöm a könyv felett és aktívam gyötörnöm az agyamat), ami az egyetemen nagyon visszaütött, tehát ami előny volt, az hátrány lett.

"Munkahelyet találni?"

Ez vitatott kérdés az egyesületen belül is. Van aki beírja az önéletrajzba a tagságot, van aki azt gondolja (és talán tapasztalja), hogy ez egyes helyeken akár hátrány is lehet.

"Csajozni? Egy mensás ki tudja logikázni, hogy essen le a lányokról a bugyi, ha akarja...nem?"

Nem. Egy részt, a csajokat nem a logika hajtja. Másrészt az IQ-t ne úgy képzeld el, mint valami filmbeli szuperképességet. Nem jár 25 diplomával, nem jár 10 nyelv ismeretével, ez egyetlen szellemi képesség a nagyon sok különféle szellemi képesség közül. Pl. én egy idegen nyelvet beszélek, egy másikkal meg küszködök. Egy tagtársam kb 7-8 nyelven beszél, fordít oda-vissza, és hivatalos tolmácsként dolgozik. Ez a szellemi képesség nagyon sokszor jár együtt autisztikus / aszociális vonásokkal, úgyhogy az igazán jó csajozógépek nem annyira a magas IQ-juk miatt, mint inkább a magas empátiájuk miatt lesznek azok.

Harmadrészt a mensások közt nagyon nagy arányban van öntelt, arrogáns pöts. Ennek leginkább az az oka, hogy gyerekkora óta azt tapasztalja, hogy ő a legokosabb, és ehhez hozzászokik.

Ennek ellenére, ha az ember ügyes, akkor csakugyan lepottyan néha ez-az a fáról, ha érted mire gondolok. De ez nem azért van, mert okosabb vagy, hanem azért, mert a Mensa egy közösség, benne fiúkkal és lányokkal, akik néha egymásba gabalyodnak. Ehhez szerintem nem kell a Mensa, bármilyen közösség jó lehet, ahol vannak fiúk meg lányok, legyen az gyurmaszakkör vagy táncház.

Ami egyébként tényleg nagy-nagy előnye az egyesületnek, az az, hogy egy hatalmas nemzetközi baráti társaság. Kb mint a Rotary klub amúgy. Tehát bárhova mész, ott lesznek tagok, és az alap hozzáállás az, hogy ha te is Mensás vagy, akkor máris jófej vagy, máris megbíznak benned, elmennek veked sörözni, esetleg megalhatsz a kanapén. Ami nem rossz, ha néha mondjuk külföldre mész.

Ezen kívül is, az egyesület egy csomó mindent ad, pl programokat szervez, kapcsolati hálót ad, ami miatt megéri tagnak lenni.

"Egy Mensás embert egy alacsonyabb IQ-val rendelkező ember soha nem fog átverni?"

De, csak nehezebben.

Egy részt az IQ az nem egy fix szellemi érték. Ezt mindenképp értened kell. Az IQ egy sorbaállítás, amiben életkoronként sorba rakják az embereket a szellemi képességeik alapján. Azaz lesz egy külön sor mondjuk 40 éveseknek meg egy külön sor 60 éveseknek (stb). A legmagasabb IQ-t, mint egy díjat, odaadják minden sor elejének. Tehát lesz mondjuk egy IQ 150 a 40 évesek sorában, és lesz egy IQ 150 a 60 évesek sorában is. De a 60 éves IQ 150 csak annyit jelent, hogy ő a 60 évesek között a legjobb. Sőt azt is tudjuk, hogy aki 40 éves korában a saját korcsoportjában a legjobb volt, az majd 60 évesen is a saját korcsoport legjobbja lesz. De attól még az általános szellemi romlás őt is érinti, azaz nettó teljesítményben egy 60 éves IQ 150-es ember csak egy átlag 40 éves teljesítményét hozza. Tehát az, hogy valakinek magas vagy alacsony az IQ-ja, még nem jelent semmi mást, csak azt, hogy a saját korcsoportjához képest mennyire intelligens. Egy átlag fiatal nettó értéke (azaz ha nem nézzük az életkort), lehet hogy sokkal jobb, mint egy magas IQ-jú öregé.

"Gondolok itt pl. arra, hogy üzletkötésnél csőbe húzzák, vagy a házastársa szeretőt tart, így hónapokig nem veszi észre hogy felszarvazzák."

Ezek inkább naivitától függenek, ami meg az élettapasztalattól függ. Az igaz, hogy a nagyon ostoba átveréseknek kevésbé dőlnek be az intelligensek (mondjuk vízautó stb), de pl a megcsalás az pont olyan dolog, hogy inkább érzelem-vezérelt ("az én feleségem nem olyan"), és ezen kell túllendülni ahhoz, hogy az ember észrevegye a jeleket.

De egyébként van hátulütője is az IQ-nak ilyen szempontból. Az ember hajlamos azt hinni, hogy márpedig én olyan okos vagyok, hogy azonnal észre veszem az átverést, ergo ha nem vettem észre semmit, akkor ez nem is átverés. Mint mondtam, az egó nagyon jellemző az intelligensekre, az igazán jó csalók pedig pont az egóra hajtanak.