Egy csatatér helyszínén a föld alatt mennyi ideig maradnak meg a régészeti leletek?

Ez nagyon sok mindentől függ.

Például hogy mennyi ott a nedvesség, vagy milyen a talaj kémhatása savas vagy lúgos, mennyi az oxigén a talajban...

És mindez különbözőképpen hat a különböző tárgyakra és anyagokra.

Pl a mocsarak savasak és nincsen bennük oxigén.

Ilyen környezetben a csontok és a fémek (aranyat és ezüstöt kivéve) feloldódnak. A szerves anyag a bőr és a fa viszont konzerválódik néha egészen kivételes állapotban.

A tollundi férfi pl "csak" 2400 éves, de ennél sokkal régebbi mocsármúmiák is előkerülnek.

[link]

A fa anyagnak a mocsáron kívül jó konzerválója az anoxikus mélyvíz is.

Száraz környezetben szinte minden megmarad. Lásd egyiptomi múmiák és sírmellékletek, fától a réz eszközökön át a vasig. (Na meg az örök arany...) 5-6000 évesek sőt még régebbiek is.

A jég is jó konzerváló lásd Ötzi és eszközei:

[link]

A bronz egy elég ellenálló anyag a korrózió nehezebben fogja mint a rezet. De körülményektől függően az is el tud korrodálni, sőt az ezüst is.

Tele vannak a hirdetési oldalak (szinte) felismerhetetlenné korrodált Római ezüst és egyéb anyagú pénzekkel.

A fémeknek inkább a lúgosabb az oxigénmentes vagy a csontszáraz talaj kedvez hosszú távú megmaradásra.

Szóval igen a Catalaunumi csata helyszínén éppúgy találhatóak lehetnek tárgyi emlékek mint a Thermopülai csata helyszínén. De a különböző anyagú tárgyak teljesen különböző állapotban lehetnek.

A csatatereket általában megbolygatták, elsősorban a győztes csapat szedte össze a zsákmánynak valót, de komoly temetéssel már többnyire nem foglalkoztak, az a környező lakosokra maradt, például Mohács esetén, amint az elesetteket tömegsírokba temették később és a maradék felhasználható tárgyakat összeszedték.

Természetesen törött, vagy használhatatlanná vált dolgokat eláshattak, vagy akár a csatatér területén a talajba kerülhettek, így például a mohácsi csata emlékeit folyamatosan próbálják feltárni, több komolyabb kutatás is meg lett indítva, például amikor valamelyik tömegsírra bukkantak, vagy a csatatér beazonosítására törekedve, de ez nem könnyű, mert elég nagy területen voltak harci események és minél régebbi korban történt az ütközet, annál kevesebb emlék tárható fel, mert idő közben tönkremennek, vagy az előkerülő darabokat széthordják.

Lényegében a pontos csata helyszíne is ritkán azonosítható be, de néha sikerül, éppen a modern fémkereső eszközökkel talajradarokkal lehet esetenként eredményt elérni - ha van még viszonylag épségben maradt tárgyi emlék.

Ahogyan nálunk gyakoriak például az avar emlékek, Oroszország egyes területein a mi nyomainkat kutatják, a honfoglalás előtti magyarság emlékeit, éppen a modern eszközök segítségével, bár a lelőhely első megtalálása többnyire véletlen szerencsétől függ.