Hogyan írnak tankönyvet?

#13, Sőt manapság ha nincs lepublikálva peer reviewed lapban, akkor gond nélkül ellopható.

Pl látsz egy újdonságot egy konferencián egy konferenciaposzteren... hazamész és lepublikálhatod simán saját néven mint tudományos eredmény. Onnantól téged fognak idézni.

Hogy érted hogy a "felfedezés eredményét" nem kell hivatkozni? Hogyan lehetne ezt különválasztani magától a publikációtól?

Egy cikkben és szakkönyvben vagy diplomatervben bizony le kell hivatkozni egy tudományos eredményt, állítást ami természetesen egy cikkhez kapcsolódik. Ha nincs lepublikálva, és lehivatkozva az kb olyan mintha nem is létezne, . Kb bármilyen áltudományos kamu hülyeséget leírhatnék. Természetesen cikkekre és szakkönyvekre gondolok.

Úgy látszik a tankönyvekben nem szokás ez, és gyakran le is írnak olyan sületlenségeket, hogy fogom a fejemet. Kideríthetetlen hogy a szerző honnan vette.

Egy átlátható tudományos munka minden része ellenőrizhető honnan származik, ha új gondolat vagy eredmény akkor az is látszik. Természetesen a tudomány hőskorában keletkezett eredmények már triviális alaptudásnak számítanak.

Ennek csupán technikai okai vannak, hogy az utóbbi évek friss szakirodalmát szokás lehivatkozni, az összefoglaló cikkekkel együtt... de néha nagyon alapművek alap eredményeit oda szokás írni. Pl Hubel és Wiesel a látókéregnél.

...

Tehát ha felfedeznek egy új sejttípust az agyban, akkor egy ideig bizony le kell hivatkozni a publikációt. Kb addig amíg az alapműveltség részévé nem válik összegző cikkekben.

...

Azért ez egy ködös kérdés kissé. Mert oké pl felfedezik a Martinotti sejteket múlt héten, és publikálják. Akkor a Martinotti sejtekkel foglalkozó cikkem elején bizony be kell hivatkoznom a cikket. A továbbiakban nem kell persze minden Martinotti sejt mondat után hivatkozást rakni.

Aztán egy idő után a Martinotti sejtek kb a tudományos köznyelv részei lesznek, de a cikkekben, szakkönyvekben, szabadalmakban meg kell hivatkozni legalább elején egy olyan összefoglalót amiből aztán visszakövethető az eredeti Martinotti felfedezés eredménycikke.

"ha felfedeznek egy új sejttípust az agyban, akkor egy ideig bizony le kell hivatkozni a publikációt"

De nem szerzői jogi okokból.

"Tök mindegy"

Nem tök mindegy, a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

Mint valaki már írta, keverednek a dolgok, de más is van ami keveredik. Más ugyanis maga a mű, más egy idézet vagy képanyag, és más a felhasznált források.

A felhasznált források még nem azonosak az idézettel, hanem arra hivatkoznak, hogy XY szakember kutatása szerint valami hogyan van. De azt a szerző már a saját maga módján közli.

Más egy idézet, aminek terjedelmét szabályozza a jog.

Valamint más egy általánosan szakkönyv megírása és más az oktatásra szánt könyv fogalma. Felhasználása is más. Oktatásra bármennyit idézhet és bármilyen képanyagot felhasználhat a szerző, de ezeket a könyveket a különféle iskolákban hivatalos tankönyvként használják. Tehát nem könyvesbolti könyvek, a kettőt meg kell különböztetni.

A kiírt kérdésre visszatérve, más ha valaki egy biológia tankönyvet ír, és más ha egy biológia könyvet ír! Az itteni válaszok is keverik ezt a kettőt, pedig nagyon nem ugyanazok.

Plágium az nem tankönyvi téma, hanem annyi, mint amikor valaki saját szerzeményének állít valamit. Míg nem plágium ha hivatkozik az adott téma szerzőjére.