Tudományos állítások hitelességének milyen kritériumai vannak?

Az egyik fő szempont az ellentmondás mentességre törekvés. Ez jellemző az összes tudományra.

Tehát ha két állítás következményeit végiggondolva ellentmondásra jutunk, akkor a két állítás közül az egyik vélhetően nem igaz, vagy a következtetési rendszer hibás.

Ilyenkor akár teljesen ketté is válhat egy tudományág, mig be nem igazolódik, hogy melyik állítás volt valóban igaz. Ez is többnyire abból fog kiderülni, hogy amelyik állítás nem igaz, az lépten nyomon valamivel ellentmondásba kerül.

Viszont ez még mindig nem azt jelenti, hogy nem az egész világról alkotott eddigi elképzeléseink a hibásak..

Persze ez elmélet. Gyakorlatban meg van követelve, hogy a tudomány a világunkra alkalmazható legyen. Annak az elméletnek semmi értelme, ami ellentmond az eddigi állitásainknak, és még kísérlettel sem támaszthato alá, hogy illeszkedik a modell a valósághoz.

Persze ez még mindig önmagában nem jelent semmit.

Egy nagyon bonyolult kérdés, hogy mit nevezünk tudományosan elfogadott "igaz" állításnak". De ez inkább filozófia, mint természettudományos kérdés, mivel a valójában már elég stabil rendszer alakult ki (statisztikával, kísérletekkel, tapasztalattal alátámasztva bizonyos elemeit).

Inkább ennek árnyalásárol van szó, pl ahogy a klasszikus fizika beleillik a modern fizikába..

Általánosságban én ennyit látok csak benne. Persze minden tudományra más jellemző.

Plusz a "hitelesség" kifejezés sem éppen egzakt tudományos fogalom.

Egy olyan elmélet, ami empirikusan ellenőrzött és semmi sem cáfolja, is bukhat később újabb információk függvényében.

Ma lehet ettől még hiteles.

Nem bonyolult ez. A tudomány a legegyszerűbb és legegyértelműbb dolog a világon. Két kritériuma van a tudományos állításnak: a jelenség vagy esemény 1. mérhető és 2. megismételhető legyen.

Például az hogy "A veszélyes aszteriodáknak csak a 10 %-át észleljük" nem tudományos állítás csak becslés, mert képtelenség mindet mérni. Vagy a "Holdraszállás megtörtént" csak filozófia, mert mérhető de nem megismételhető (ez idáig).

Megjegyzés: nyomjátok a pirosat! XD

"a "Holdraszállás megtörtént" csak filozófia"

Nem: ugyanis ez bizonyítható.

Legalábbis igen erős valószínűséget jelent az, hogy ott vannak az eszközök és nincs mellettük egyéb (későbbi) nyom.

Ma ez gyakorlatilag hamisíthatatlan bizonyíték.

"de nem megismételhető"

Nos, de.

Attól még a Lamborghini-vásárlás lehetősége is tény, hogy nekem most nincs rá pénzem.

Nem a tudományos állításoknak van hitelessége. Ez a félreértés.

Magának a tudományos módszertant alkalmazó tudományos közösségnek van hitelessége!

Tehát felfedezel egy jelenséget és megmutatod 5 kísérleti állaton.

Beküldöd egy lapba a méréseket és eredményeket.

Első körben rajtad áll, hogy hazudsz-e vagy sem. Meghamisítod a görbéket, fotosoppolod a képeket, vagy cherrypickingelsz, kizárod a negatív eredményeket önkényesen. Addig gyúrod a matekot mögötte amíg ki nem esik valami a zajból.

Ezek amúgy eléggé gyakoriak a tudományban, főleg biológiában.

Ezt követően a hitelesség a felkért revwiereké, (bírálóké) észre kell venniük ha valami nem stimmel és visszadobni az egészet.

Itt a végső felelősség az editoroké, pl a Nature szerkesztői, akik vállalják, hogy egy áttörést publikálnak és nem kamu. Itt a tudományos presztízs és hitelesség nagyon fontos. Szóval ritkán "hibáznak".

Ennek ellenére nagyon sok kamu cikk van, nem durva hazugságok, csak csúsztatások. Pl felfedeznek egy új fluoreszcens génmódosító vírust, ami a cikkben csodaszép eredményeket produkál. Megrendeleg és egy ocsmány sz.r az egész. Mert miert publikálnák a másik 10 ocsmány hányadék eredményről? Mindig a legszebb képeket, ábrákat teszik bele a cikkekbe.

Szóval azért óvatosan kell olvasgatni a cikkeket, mert átcsúszhatnak enyhe "hype" eredmények.

Tehát összességében kijelenthető, hogy a tudósközösségnek van hitele. Az állításnak maximum olyan tartalma van ami közelítése az igazságnak.

Minden peer-reviewed cikk átment ezeken a teszteken. Pubmeden találsz ilyeneket.

Amwlyik DOI számmal ellátott az átment ezen a bírálaton. Hiszen a bírálók elfogadták. Vállalták érte a hitelességüket.

Ezeknek a cikkeknek nyugodtan higgyél, a teljes tudós társadalom tartja érte a hátát.

Ne feledjük, a tudományos közösségben bármikor vissza lehet vonatni cikket, ha találsz benne hibát.