Fényév. Nálunk a jelen, máshol a múlt?

Azon csillagok fényei amik csak néhány fényévre, vagy pár tízezer fényévre vannak tőlünk, azok még most is ott vannak. Csak például ami 10ezer fényévre van, annak mi a 10ezer évvel ezelőtti állapotát látjuk innen.

Ha valami többszáz millió fényévre van,n a ott már kezd kérdésessé válni, hogy valójában létezik-e még.

A fénynek van egy terjedési sebessége. Ezt már általános iskolában is elmondják, hogy 300.000 km / s. Vagyis egy másodperc alatt tesz meg 300.000 km-t értelemszerűen :)

A Földet az Egyenlítőn a fény egy másodperc alatt kb. 7-szer kerüli meg. Tehát ebből látható, hogy a Földön nem fogunk tapasztalni semmi olyat, amelyből "láthatóvá" válnak a fény által a távolságok.

Kicsit nagyobb léptékben azonban már igen jelentős értékek vannak.

Pl. a Napból a fény a Földre 8 perc alatt érkezik meg. Ez azt jelenti klasszikusan, hogy amikor te látod a Napot lemenni és már tényleg csak percekre van attól, hogy a horizont alá menjen, a valóságban már rég a horizont alatt van fizikailag, csak a fénye még nem ért ide.

Hasonlóképpen a napfogyatkozásnál, amikor épp nem látszik a nap, a valóságban már jóval túl vagyunk rajta. Csak idő, amíg ideér a fénye.

Így igaz. A fénynek is időre van szüksége, hogy megtegye a távolságot. A Földön ez nem feltűnő. Viszont már a holdról a Földre kb 1 mp kell, hogy ideérjen. A nap fényét már kb 8,5 perc késéssel látjuk. A távoli csillagoknál ez az idő sokkal nagyobb. Ha jól számolom, a fény 1 év alatt tesz meg 9460800000000 km-t. Ez az univerzumhoz képest még elenyésző távolság. Bár azt nem ismerem, hogy a csillagképeket alkotó csillagok milyen távol vannak tőlünk, de az elképzelhető, hogy van köztük olyan is, ami már nem létezik, csak a fénye van még úton...

Ép ezért próbálnak egyre távolabbi galakszisokat megtalálni a jobbnál jobb teleszkópokkal, mert azok évezredekkel ezelőtt néztek úgy ki, mint ahogy mi most látjuk őket, és ebből következtethetünk a mi galakszisunk kialakulására, múltjára is...

15:05 A naplemente és a napfogyatkozás pont nem jó példák, mert ott közeli objektumok mozgása okozza a jelenséget, azaz a Föld forgása illetve a Hold mozgása. Az, hogy megtörtént a napfogyatkozás nem lehet így értelmezni. Hol történt meg? A napfogyatkozás az az, amikor kitakarja, ez pedig a fénnyel értelmezhető.

15:06 A Vénusz lehet nagyon közel is, meg nagyon távol is (a Napnál távolabb).

...és még nem is egy irányba mozognak.

Láttam egy térképet, hogy nézett ki a Göncöl 100000 éve és hogy fog kinézni 100000 év múlva.

Nem nagyon lehetett ráismerni.