Miért gondolják sokan, hogy az esőerdő termeli az oxigént?

4-es: "A fák nem nőnek az égig. A kérdezőnek igaza van. Egy idő után (ha az erdő elérte maximális méretét, sűrűségét), hogyan alakul a folyamat? Hova épül be a CO2, és mi lesz vele?"

Szerintem valamiröl nagyon nincs tudomásod.

Olyan nincs, hogy egy "erdö elérte maximális méretét, sűrűségét" - ugyanis az erdö élö rendszer, mindig pusztulak el növények és a helyükön nönek az újabbak, azaz a folyamatnak nincs vége. Egy-egy növényre, fára érvényes az, hogy eléri a végsö méretét, az erdöre azonban nem.

Nem, itt neked nincs tudomásod valamiről.

Az erdőnek VAN maximális sűrűsége, mert a fák nem nőnek egymás hegyére hátára. És van maximális mérete, a fizikai, földrajzi korlátai. Tehát az erdőben tárolható CO2 mennyisége véges.

Az általad leírt folyamat (növények elpusztulása) pont arról szól, hogy a bennük lévő szén visszaalakul CO2-vé. Nem csak a fák pusztulásán keresztül, hanem a lehulló leveleken keresztül, amik elrothadnak, a gyümölcsökön keresztül, amit az állatok megesznek és elégetnek.

Ha az erdő már "beállt", akkor onnantól pontosan ugyanannyi CO2-t köt meg, mint amennyi felszabadul belőle. Fizikailag ugyanis ez nem lehet másképp. Ha másképp lenne, akkor folyamatosan nőne a szerves anyag tömege, mígnem mindent ellep.

Vegyünk egy suta analógiát. Van egy csomó busz busz. Körjáraton szállítanak utasokat. A buszok nagyjából tele vannak folyamatosan, bár kétségtelen, hogy szállnak le és szállnak fel utasok folyamatosan. A buszmegállóban álldogáló, várakozó utasok lesznek ebben a hasonlatban a szén-dioxid. Az éppen buszon ülő utasok lesznek a kötött szén, ami nem a légkörben van CO₂ formájában, hanem pl. a fa anyagában van. Nyilván vannak itt még buszok, a többi élőlény is termel és felvesz szén-dioxidot, a hasonlatunkban várakozó utasokat vesz fel és tesz le.

Oké nézzük úgy, hogy az esőerdő nem csökkenti CO₂ mennyiségét. Mint ahogy a busz sem csökkenti az utazók + utazni kívánók számát. Az „esőerdő márkájú” buszra felszállnak emberek, meg le is szállnak emberek, hosszútávon ez így egyensúlyban van. Mindig lesz olyan, aki éppen valamelyik buszon utazik (kötött szén), és lesz olyan, aki éppen várakozik a buszmegállóban (CO₂). Hosszútávon egy egyensúly van, adott, hogy éppen hányan ülnek a buszokon, és hányan várakoznak.

Az esőerdők mennyiségének csökkenése viszont olyan, mintha kivennél buszokat a közlekedési rendszerből. Nyilván a – várakozó+utazó – utasok száma nem fog változni. Viszont ami változni fog az az, hogy kevesebb ember fog éppen egy buszon ülni, hiszen kevesebb a busz. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a buszmegállóban türelmetlenül ácsorgó emberek száma viszont ezzel együtt meg fog növekedni. A két csoport összlétszáma ugyanannyi marad, de az arányuk megváltozik, egy új egyensúlyi rendszer fog beállni.

Visszavetítve az eredeti kérdésre, az őserdők pusztulásával egy olyan egyensúlyi állapot fog beállni, amiben kisebb a kötött szén mennyisége, ugyanennyivel magasabb a levegő CO₂ tartalma. Az új egyensúlyi helyzet az üvegházhatás miatt pár fokkal magasabb átlaghőmérsékletet fog eredményezni, aminek súlyos következményei lesznek, elindul egy visszacsatolás, a felmelegedés miatt nagy területek sivatagosodnak el, még kevesebb lesz a kötött szén, még nagyobb lesz a CO₂ aránya, stb… Nyilván egy idő után valóban beáll egy új egyensúly, csak az nem biztos, hogy annyira tetszetős lesz a számunkra, nem biztos, hogy az ennyi ember számára élhető világ lesz.

Tehát lehet, hogy az őserdők – ha változatlan területen vannak jelen – önmagukban nem csökkentik a levegő CO₂ tartalmát, de mégis a kivágásuk, a területük csökkenésének a következménye a magasabb szén-dioxid tartalom a levegőben.

(Aztán nyilván vannak más tényezők is. Pl. az óceánok szerepe sem lebecsülendő. A korallzátonyok pl. azért kardinálisak ilyen szempontból, mert sokkal hosszabb távon képesek a szenet megkötni mészkő formájában. Viszont a klímaváltozás miatt ezek is veszélyeztetve vannak, pusztulnak.)

Szép hasonlat, Süsü :)

De azért pár dolgot tegyünk hozzá:

A CO2 növekedése csak logaritmikusan növeli a hőmérsékletet. Tehát ha a CO2 megduplázódik, akkor a hőmérséklet kb. 2-4 fokkal nő (a pontos szám vitatott). Na most a legutóbbi megduplázódáshoz több száz év kellett (az ipari forradalom kezdetén volt fele ennyi). És szerintem azóta jóval több szenet és olajat égettünk el, mint amennyi az összes esőerdő.

A másik, hogy a CO2, és a hőmérséklet növekedése lehet, hogy egyes területeken elsivatagosodást okoz, de más területeken meg nagy valószínűséggel olyan növényburjánzást, mint még soha. Ez is egy visszacsatolás, és lehet, hogy ez az erősebb. (szerintem valószínű)

Istenem ennyi sötétséget.

De tegyünk egy kis rendet a fejekben.

A növekedésben lévő és a "maximális" méretét elért fa között előbbi javára írható a több szén megkötése, de utóbbi se 1-2 grammot köt meg évről évre.

Ráadásul a kifejlett fák se engedik vissza a levegőbe a szénvegyületeket természetes pusztulásuk esetén, mint ahogy egyes okosok képzelik.

Utolsó ezen két dolog miatt az analógiád teljesen hibás.

Íme egy egyszerű természetbarát csak sajnos időigényes bizonyítása azoknak amiket leírtam:

1. kell egy kb. 100mx100m-es terület

2. kell egy talajkomponens vizsgálat

3. beültetni fenyővel és kb. 5-6 év múlva újabb talajkomponens vizsgálat

4. 10-15 éves kor között még egy vizsgálat

Elárulom előre a várható eredményt: A talaj széntartalma jelentősen nőni fog.

Nem véletlenül mondják, hogy a fenyő szenesíti a talajt.

"de más területeken meg nagy valószínűséggel olyan növényburjánzást, mint még soha. Ez is egy visszacsatolás, és lehet, hogy ez az erősebb"

Hatalmas tévhit, amit te is elhittél, gratula.

[link]