Ha 1 atmoszféra nyomás megközelítőleg azonos az 1 bar nyomással, akkor a bar-ra kalibrált nyomásmérő műszer alaphelyzetben miért áll nullán?

Azért mert a nyomásmérő műszerek valójában nem nyomást hanem nyomáskülönbséget mérnek. Az atmoszférához képest.

Próbáld ki ugyanazt a mérőt az űr vákumában is ugyanazon abroncsban levő nyomást megmérni vele.. 1el többet fog mutatni.

Maradjunk annyiban, hogy az 1 ATM közelítőleg 1 bar.

Mivel más mértékegység-rendszerből származnak, a definíciójuk miatt van minimális eltérés.

[link]

És igen, a mérőműszerek többsége a mérendő nyomást az aktuális környezeti légnyomáshoz KÉPEST méri.

Vannak abszolút mérést adó műszerek, illetve nem mindegy, hogy az adott nyomásmérőt a légnyomás mérésére vagy túlnyomás mérésére tervezték, eszerint a mérési skála normál légnyomásnál indulhat nulláról vagy 1 barról is.

A nyomásmérő túlnyomást mért, azaz az alaphelyzethez képesti eltérést, nem pedig abszolút nyomást. Abszolút nyomás mérése akkor indokolt, ha vákuumot mérünk. Pl. a klasszikus Torricelli-féle kísérletben is a higanyoszlop magassága abszolút nyomást mér.

Az atmoszféra meg külön történet. Mert van technikai atmoszféra és fizikai atmoszféra, más-más definícióval.

Most már azonban nem vagy csak igen ritkán használják.

A fizikai atmoszféra (1atm) definíció szerint a 760mm magas, 0°C hőmérsékletű higanyoszlop hidrosztatikai nyomása a tengerszint felett és a 45.szélességi fokon (g normál értéke mellett).

Ebből: 1atm = 760Hgmm = 101325 Pa.

A technikai atmoszféra (1at) definíciója pedig a kilopondon (kp) alapult:

1at = 1kp/cm^2. SI-be átváltva: 1at = 98066,5 Pa.

De ezek nem szabványosak.

A bar, ami megmaradt, főleg az ipari alkalmazások miatt, jóllehet nem SI mértékegység. Az átváltáshoz pedig: 1bar = 10^5 Pa. Ami egyébként egyenlő 760Hgmm-el. Ebből is látszik, hogy a bar mint mértékegység inkább gyakorlati vonatkozású.

Pl. a bar-t a meteorológiában is használják. Ugyanis 1millibar egyenlő 1 hektoPascallal, így az SI bevezetésekor a meteorológiában a nyomásra vonatkozóan szabványosították a hektó prefixumot is, ami az alapegység százszorosa.

Ha mondjuk előkeresel egy nyomástérképet (idokep.hu) ott látni fogod, hogy hPa-ban vannak megadva a mért értékek. Meg szépen ugye látszanak az izobar-vonalak is.

Túl van gondolva a kérdés...

Alapvetően definiáld, hogy milyen mérőműszeren nézed.

Manométerrel a hétköznapi ember a legtöbbször egy kompresszoron találkozik, ahol mondjuk 12 bar-ig terjedő skálázás mutatkozik. Mivel az 1 bara és 1 atma közötti különbség mindössze 1,325 % és a méréstartomány így 1200%-nyi teret fed le, az 1,325-ot igen nehéz leolvasni, mivel mérőműszer érzékenysége ennél jóval alacsonyabb (olvass utána az érzékenység definíciójának).

Gyakorlatilag hacsak nem igen magas érzékenységű műszert olvasol le, a kettő a gyakorlatban egységesnek vehető.