Az oxigén és a nitrogén hány atmoszféra nyomáson válik cseppfolyóssá?

Az oxigén kritikus pontja: 154,6 K, 5,04 MPa.

A nitrogén kritikus pontja: 126,2 K, 3,40 Mpa.

Tehát szobahőmérsékleten egyik sem alakítható pusztán a nyomás növelésével folyadékká.

Egyébként a hármasponthoz tartozó nyomásérték az oxigén esetén 0,1463 kPa, a nitrogén esetén 12,52 kPa, tehát ez a lehető legkisebb nyomás, amin még (egy adott hőmérsékleten) folyadék formában létezhetnek.

[link]

[link]

"Elkezdtem keresni a neten egy hőmérséklet-nyomás fázisdiagramot az oxigénhez, de nem találtam egyet sem. Érdekes lenne találni egy ilyet. :)"

[link]

Azt javaslom írd be hogy: oxygen "phase diagram"

Ilyesmi eredményt fogsz kapni:

[link]

Más helyett guglizás rlz!

"Az oxigén kritikus pontja: 154,6 K, 5,04 MPa.

A nitrogén kritikus pontja: 126,2 K, 3,40 Mpa.

Tehát szobahőmérsékleten egyik sem alakítható pusztán a nyomás növelésével folyadékká."

Miért, mi lesz belőle, ha elkezdem összenyomni?

Vagy másik út, hogy lehűtöm olyan hőmérsékletre, hogy cseppfolyós legyen, aztán bezárom, és elkezdem emelni a hőmérsékletet, akkor mi történik velük?

#7

Kritikus pontnak nevezzük azt a hőmérséklet- és nyomásértéket, ami fölött megszűnik a folyadék és gáz fázis közötti határ. E fölött a pont fölött pusztán a nyomás növelésével nem lehet folyadékból gázt csinálni, illetve pusztán a hőmérséklet növelésével folyadékból gázt. A kritikus pont fölötti nyomáson és hőmérsékleten az anyag ún. szuperkritikus állapotban van (ez nem külön halmazállapot!). Ez nagyjából a folyadék és a gáz közötti átmenetnek tekinthető, a hőmérséklet és nyommás értéktől függ, hogy épp melyikre hasonlít jobban az anyag.

[link]