A Csernobili radioaktív felhő miatt hogyan nem pusztult ki Európa?
2019. jún. 22. 08:52
1/6 anonim válasza:
Egészen normálistól egészen minimálisan eltérő, emberekre semmilyen hatással nem bíró sugárzást is képesek kimutatni a műszerek.
Itt egy hivatalos doksi a 30 éves évfordulóra.
3/6 anonim válasza:
Úgy, hogy a közvélekedéssel ellentétben az alacsony dózisú sugárzásnak gyakorlatilag nincs egészségügyi hatása. 100 mSv a legkisebb dózis, aminek már kimutatható hatása van. 20 mSv a sugárveszélyes munkakörben dolgozókra az éves dóziskorlát. Ez az a szint amiről nagyon nagy bizonyossággal tudjuk, hogy semmilyen káros hatása sincs. Sem rövid, sem hosszú távon. Csernobil miatt a magyar lakosság átlagosan 1 mSv többlet dózist kapott, azt is évekre elosztva.
4/6 anonim válasza:
Még egy viszonyítási alap: A természetes háttérsugárzásból 3-4 mSv dózis jön össze évente.
5/6 anonim válasza:
Az nem igaz hogy Magyarországon ilyen alacsony volt a sugárzás (átlagosan lehet) ugyanis szétszórtan valahol szinte semmi egy picit arrébb pedig már kritikusan magas. Emlékszem hogy akkoriban még voltak ezek a KGST piacok itt a városban és az ukrán árust megkértem hogy kapcsolja már be a Geiger Müller számlálót és csak úgy recsegett a placcon és tizes felüli értékeket mutatott. Ez pont abban a hónapban volt amikor a katasztrófa történt.
6/6 nurejke válasza:
>>> tizes felüli értékeket mutatott
Na, és az mit is jelent?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!