4 Hajtóműves filmes űrhajó?

"Nem kell feltétlenül szökési sebesség."

Hogyne, lehet nagyobb is.

Vagy kisebb (de nullánál nagyobb).

20 km/h-val is el lehet hagyni a földet! :)

"20 km/h-val is el lehet hagyni a földet! :)"

Így van, ha megoldott az állandó meghajtás (de sajnos ilyen nincs). A szökési sebesség az "elhajított kőre" értendő, aminek nincs további meghajtása és az indításnál kell megadni neki a szükséges sebességet.

Majd ha lesz olyan hajtásunk, aminek orbitális pályára jutáshoz nem kell a saját súlyának ezerszeresét hurcolnia üzemanyag súlyban.

Olyan meg jelenleg még elméletben sem nagyon van.

Most olvasom a twitteren:

Everyday Astronaut

‏

@Erdayastronaut

19h hours ago

SSTO = Not gonna happen. People need to stop peeing their pants for an SSTO. YES, getting to orbit is possible with most modern rockets with a single stage. But doing any actual work and ESPECIALLY having margins to come back and land is no. It's just not beneficial.

Elon Musk

‏

@elonmusk

12h hours ago

Exactly. We’re on the wrong planet for SSTO. No problem on Mars or any of the moons.

Az űrsiló azért olyan behemót nagy, mint mondod, mert annak a java része rakodótér. Vittek fel vele űrszondákat és műholdakat is, többek között a Hubble űrteleszkópot is egy űrsiklóval vitték fel, és a Nemzetközi Űrállomásra is vittek modulokat vele. Tehát ezért olyan méretű, de ha megnézed képeken és leszámítod a rakteret, mintegy összetolva az elején a személyzeti fülkét és a végén a hajtóműveket, akkor mindjárt egy robusztusabb repülőgép formát adna ki. Ez a tervezésénél is cél volt, ezért lett olyan.

Nyitott raktérrel - innen:

[link]

és itt:

[link]

[link]

Amúgy már nincs a NASA-nak űrsiklója, mert véget ért 2011-ben az űrsikló program. Most Oroszország és magán űrszállító cégek visznek fel a NASAS-nak.

A többire lényegében sajnos csak azt lehet mondani, hogy a technológia itt tart. Javultak ugyan a felvitel költség/tömeg arányai, de ugyanaz a megoldás.

És csak a paraméterei, hogy vázolódjon ennek a technológiának a méret / hajtóanyag aránya.

Viszonyításképp egy átlagos autó, 100 km-en elhasznál mondjuk 10 liter üzemanyagot, és felgyorsul mondjuk 200 km/h-ra.

Az űrsikló az felgyorsul 30 000 km/h-ra (harmincezer km/h !) nagyjából 10 perc ! alatt és ezt úgy tudja elérni, hogy 44 millió ! lóerős. És ezért egy kicsit több üzemanyag is kell ilyen sebességhez és tolóerőhöz, konkrétan fél percenként elfogyaszt egy úszómedencényi üzemanyagot. Nyilván ilyen rövid idő alatt ennyi üzemanyagból óriási lóerőt és tolóerőt lehet kihozni. De hát ennyire van szükség. Az űrsiklóra erősített, két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta pedig, minden másodpercben ! 10 tonna üzemanyagot használ. A hordozórakéta mérete itt jól látható, még oldalra fektetve is hátnyi méretű:

[link]

Mindezt a mai rakétameghajtás áttekintésére, tehát itt tart a tudomány.

Persze van már ion hajtómű is, de az nagyon kicsi hajtóerejű, cserébe viszont gazdaságos. Műholdakba és űrszondákba építik be. Konkrétan hajszálnyi hajtóerőt tud, de azt súlytalanságban lehet használni. Így néz ki:

[link]

Most ott tartunk, hogy a hordozó rakéta nem egyszer használatos, így lényegesen olcsóbb lett az űrbe jutni, és azok maguktól leszállnak a kijelölt helyre. Mint itt:

[link]

És itt - a bal felső kamerán:

[link]

Itt SpaceX és Boeing űrkapszulája:

[link]

[link]