Az üzemanyag (95-ös motorbenzin) tűz- vagy robbanásveszélyes anyag?

Kérdés:

Otthon a jogszabályoknak megfelelően szeretnék tárolni 10liter üzemanyagot tartaléknak a padláson hűs napfénytől elzárt helyen, viszont fel akarom cimkézni de nem tudom, hogy tűzveszélyesnek vagy robbanásveszélyesnek jelöljem meg. Tekintettel arra, hogy a benzin alapvetően nem robbanékony hanem gyúlékony anyag és lassan ég, csak akkor robban amikor zárt térben az égésből felszabaduló gázok miatt túlnyomás keletkezik és a robbanással a benti és kinti nyomás kiegyenlítődik, de ez nem egyenlő azzal, hogy maga a benzin mint kémiai vegyület robbanásveszélyes szerintem. Nem tudom, hogy jogszabály szerint mi lenne a megfelelő jelölés vagy például ADR tartálykocsikon milyen jelölés van?

Másodlagos kérdés:

Érdekelne, hogy 10l benzin egy lakástűz esetén robbanásával okozhat e további jelentős károkat illetve a tűz jelentős kiterjedését, érdemes e 5-5l-re szétosztva külön helységben tárolni vagy felesleges?

================================================

Forrás:

Fizikai tulajdonságok:

Forráspontja a 60 és 200 °C közé esik. Mivel különböző anyagok keverékéről van szó, nem jellemezhető egyetlen forrásponttal. A motorbenzin is, mint a kőolaj származéka, frakciókra desztillálható, és az egyes frakciók arányát határozzák meg. A 70 °C-ig átdesztilláló rész például nem lehet több 50%-nál. Gőznyomása 45 és 90 kPa között változhat, a télen forgalmazott üzemanyagnak engednek meg nagyobb értéket. Sűrűsége 0,720 - 0,775 g/cm³ között változik.

================================================

Három tűzveszélyességi osztály:

(1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik

a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,

b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20°C-kal csökkentett értéke,

c) az éghető gáz, gőz, köd,

d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és

e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Korábbi besorolás szerint „A”: Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes. Az az anyag, amelynek heves égése, robbanása indító gyújtásra bármely halmazállapotban bekövetkezhet.

Korábbi besorolás szerint „B”: Tűz- és robbanásveszélyes. Az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket alkot.

(2) Tűzveszélyes osztályba tartozik

a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,

b) a legalább 50°C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum,

c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55°C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20°C-kal kisebb,

d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,

e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150°C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,

f)az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és

g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Korábbi besorolás szerint „C”: Tűzveszélyes. Az a folyékony anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C.

Korábbi besorolás szerint „D”: Mérsékelten tűzveszélyes. Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legalább 300 °C.

(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik

a) a nem éghető anyag,

b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és

c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Korábbi besorolás szerint „E”: Nem tűzveszélyes. Nem éghető anyag.