Van-e statisztika arról, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országokban milyen szinten van a korrupció?

Objektív nem hiszem, hogy van, nem valami tisztán mérhető téma.

A gazdaság jellegével való összefüggést én kétlem, még a legszigorúbb diktatúrákban is ismerten virágzik, virágzott a korrupció.

Gyanítom, hogy ennek csak egy államhatalomnál erősebb fék szabhat gátat, például egy nagyon erős és szigorú államvallás.

Mennyi korrupciós ügyről tudsz mohamedán országokban?

Egy ország pillanatnyi gazdasági állapota alapvetően a történelmétől, hagyományaitól, kultúrájától és lehetőségeitől függ.

Egy ország korrupciós állapota történelmétől, hagyományaitól, kultúrájától és vezetőinek minőségétől függ.

Norvégiában a korrupció alacsony volt a 60-as években is, pedig akkor szegény ország volt. Megtalálták az olajat, jól hasznosították, Európa egyik leggazdagabb országa lettek, a korrupció szintje nem sokat változott.

Magyarország gazdasági állapota a térséghez képest és abszolút mértékben is ingadozott, volt felfelé ívelő szakasz és volt mélypont. A korrupció szintje is ingadozott, most a legnagyobb.

A korrupció erősen függ a köz szemléletétől, amely viszont alakítható. A szocializmusban nagyobb korrupció alig akadt, kicsi mérhetetlenül sok volt. Az ok egyszerű. Kádár a maga módján jóléti államot akart, csak hát erre sem a külső, sem a belső (emberi) körülmények nem voltak alkalmasak. A kicsi korrupció akkor szabadult el, mikor meghirdették a TTT-t. Ez röviden, ha bennünket nem támadsz, elsikálható mértékben csalsz, behunyjuk a szemünket. Hatása: a közszféra majd minden dolgozója a munkahelyéről finanszírozta gyerekei tanulmányait (íróeszköz és társai). Az élelmiszeripar majd minden dolgozója a munkahelyéről látta el családja élelmezését. A TSZ-ek katasztrofális helyzetét a kiherélésük, az háztáji tette helyre. De egy tételben aki százezrekben utazott, zömében börtönbe került. Sikk lett a kis stikli.

A rendszerváltás totálisan dilettáns antalli koncepciója (gyorsan nemzeti nagytőke) behozta a nagy disznóságok megdicsőülését. Hagyták, ez azt a látszatot keltette, hogy szabad. Ez is közszemlélet lett. Az adócsalók országa lettünk. Orbán erre rájátszott, ő már a korrupciót a hatalom eszközévé tette. Ma már ez nem egyszerűen "szabad", hanem a megélhetés alapvető eszköze. A független vállalkozások zöme becsukhatna korrumpálás és csalás nélkül.

Az USA-ban számos deviancia van, sok emberiesség elleni disznóság történik, de az adó szent. Abban nem érdemes csalni és nem is teszik. Amelyik politikus, vagy más gazdag ember megpróbálja, előbb utóbb hűvösre kerül. Ott a köz úgy véli, a korrupció a politikusok huncutsága, és ez egy jó lebuktató eszköz. Ezért a köz nem is nagyon alkalmazza. De ennek nem sok köze van a gazdaság állapotához. Nálunk, ha valaki a korrupciót a tizedére visszaszorítaná, azzal a korrupciómentes élmezőnyben ugyan nem kerülnénk, de Szent istváni méretű tett lenne.

Nem hiszem, hogy erről lehet statisztikát vezetni.

A korrupció mértéke elsősorban az állam méretétől függ. Ha egy rendszerben az emberek nem a saját pénzükből és saját felelősségre hoznak döntéseket, akkor abban válnak érdekelté, hogy minél nagyobb előnyökre tegyenek szert mások kárára. A korrupció így hát az állam természetes velejárója. Minél nagyobb erőforrások felett rendelkezik az állam és az élet minél több területét szabályozza, úgy a korrupció annál nagyobb lesz.