Miért van a magyar nyelvben több értelmű szavak? A mondatkörnyezet és a helyzet dönti el melyik oldalát jelenti.

Eredetileg különböző szavak voltak, de a ragozás, vagy a nyelvszerkezet változása miatt változott a szó és kivételként megtartották, figyelembe véve, hogy a mondat értelme nem lesz ettől zavaró.

Ilyesmi a tűz szavunk is, amely lehet ige és főnév, de nem probléma megkülönböztetni, mikor mit jelent.

Eredetileg aki, azki volt a ki alakja, de a névelők leválasztásával a kicsoda, micsoda kérdő névmások így rövidítve is alkalmazhatók.

Másrészt a határozószavak, jelen esetben a helyhatározó kialakulása, amely a latinos és sokszor németes változatban jelent meg nyelvünkben a be, ki formájában a változó irányt juttatja kifejezésre, sokáig nem volt külön kiemelve, belép, kilép, belégzés, kilégzés, de a szórendi változás következtében már külön is értelmes.

'Jól néz ki' - ez egy kimondott germanizmus, egyrészt a kinézet fogalma, másrészt a mondat végére hagyott határozószó jellegzetesen mutatja a német nyelv hatását a miénkre, de nekünk már természetes, megszoktuk, senkinek nem tűnik fel és ezáltal gazdagítja a nyelvünket.

Az angolban is van ilyen. Pl a "Get".

How can i get there? Hogy jutok oda?

Did you get one? Elvettél egyet?

She gets tired. (Ő) Elfárad.