Mi az értelme a szupernehéz elemek kutatásának?

"Az elektromosságot ne keverjük ide, konkrétan a civilizáció egyik alappillérje."

Már ne haragudj, kérdező: amikor 4000 éve feltalálták az egyiptomiak, akkor ebből MI látszott?

Évezredekig semmi.

Sokkal-sokkal később derült ki, hogy élni se lehet nélküle.

Ugyanígy halvány lila fogalmad sem lehet róla, hogy melyik mai felfedezés mire lesz jó mondjuk 100 év múlva.

Például feltalálják azt a módszert, amivel tartósítani lehet, vagy kiderül, hogy extrém nyomáson egyszerűen nélkülözhetetlenek, vagy bármi más.

NE a tudományt akard megállítani, hanem inkább a pazarlást. Pazarlás mindenhol van, és általában sokkal több, mint a tudományban.

Az a baj, hogy minden le lett írva, ami erről elmondható és te még mindig ott tartasz, hogy "értem, hogy gőzgép, de mitől megyen?".

Ha az első szakócát pattintgató ősembert kihajították volna a törzsből, hogy ne használja a drága idejét ilyen ki tudja mire jó fszságra, inkább menjen puszta kézzel medvét fogni, ma valószínűleg nem tennéd fel ezt a kérdést.

"Nekem ez az egész egy baromi költséges és haszontalan kíváncsiskodásnak tűnik."

Az, hogy neked valami haszontalannak tűnik, attól még lehet haszna.

Csak annak felismeréséhez szélesebb látókör szükséges.

Kedves kérdező, le vagy tiltva az elektromosságról. Az ma biznisz, de korábban néhány elfuserált tudós vizsgált olyasmit, amiről a korabeli emberek azt állították, hogy baromság.

Le vagy tiltva az elektromos autóról is. Az majd akkor lesz hatékony, ha találnak olyan elemkombinációt, amely képes megtartani a belé táplált energiát. És ettől az elektromos autó is jól gyorsul, továbbá elegendő 1000 km után tankolni, méghozzá percek alatt.

Le vagy tiltva a számítógépről, mert Neuman János, és még néhányan hasonló "ostoba hiábavalóságot" műveltek, amiből aztán egyszer számítógép lett.

Egyébként mindenről le vagy tiltva a magad törte boton kívül, mert mindenben valakinek korábbi, akkor hiábavalónak tűnő munkája volt benne. Amit te abban a korban hasonlóan sajnáltál volna tőle. Pedig csak gondolkodni kéne.

Nincs hasznosabb módja a pénz felhasználásának, mintha a világ mélyebb megismerésére költjük, mert az emberiség léte múlhat azon, hogy tudunk-e majd megoldásokat találni a problémáinkra. A tudományban nem lehet tudni előre, hogy mi hasznos és mi nem, csak azt, hogy mit tudunk és mit nem. A leghaszontalanabbnak tűnő lesz a legfontosabb, és a most legfontosabbnak tűnőről kiderül, hogy nem is olyan érdekes, mint gondoltuk.

Az alapkutatások a fizika, kémia, biológia, ökológia, földtudományok, csillagászat területén biztosan hasznosak lesznek előbb utóbb, de nem csak a hasznosítás miatt kutatunk, hanem elsősorban a tudás miatt, megérteni a világot a legfontosabb.