Nullavezetőt és földet hogy lehet megkülönböztetni?

Most teljes káosz van a fejemben.

A földelésnek egy fém szerkezeten nem az a jelentősége, hogy ha a fázis véletlenül rákerül a fém vázra, akkor zárlat képződik, ami leoldja a kismegszakító automatát ?

Ha beleverek a földbe egy rudat és ahhoz hozzáérintem a fázist, az nem fog zárlatot okozni és leoldani az automatát. Vagy tévednék ?

Hát, ha oszlatni akarnám a félreértést, honnan kéne kezdenem? Onnan, hogy #9 megzavarta a tiszta képet. Amit már előtte próbáltam létrehozni. A dugaszolóaljzatban levő harmadik szálat Mari néni hívhatja földelésnek, mert tudjuk, hogy Mari néni mire gondol. Szakember azt védővezetőnek hívja, amelyik a mérőnél/kapualjban kétféle irányt vehet:

1. össze van kötve a nullavezetővel (de amúgy le is van földelve), amely nullavezető földeltségét a szolgáltató biztosítja és ellenőrzi

2. Önálló földeléshez csatlakozik (ez volt 1946-ban, és ezért mondhatja mari néni, hogy földleés, de szakember ne zavarjon már bele.

Az 1. megoldást hívták nullázásnak

#10, miért is ne működne? A transzformátonál a nullavezető le van földelve. Akár az 1. akár a 2. megoldás van, az áramkűr záródik.

#11 De. Igen (ha a földelés értéke elég kicsi, de hát ha különálló földelés van, bizony annak pont ilyen kicsi ellenállásúnak kell lennie, hogy értelme legyen), áramkör tekintve lásd 2 sorral feljebb.

#14: Köszönöm a megerősítést és a válaszod. Ilyen esetben mi a garancia arra, hogy az említett elektrolit kellően kis ellenállás megtestesítésére alkalmas?

Hiszen ez az ellenállásérték több (előre nem szavatolható) tényezőtől is függhet. Talajminőség, nedvességtartalom, időjárás, stb.

Milyen mérési eljárás használatos -e tekintetben?

Manapság hazánkban mit írnak elő az aktuális szabványok, megengedett ez a fajta eljárás?

Ha már nem alkalmazzák ezt, akkor jelenleg melyek a legelterjedtebb megoldások?

Én pl. úgy tudom, hogy új épületeknél azt is csinálják, hogy a vasbeton alapban lévő betonvassal is összekötik a földelést. Milyen ismereteid vannak erről?

15# Most a földelés, a nullázás és EPH lesz az ami össze lesz keverve. Az EPH nem egyenlő a földeléssel és minden módszer más védelmi módot jelent. A földelés ellenállása mérhető és kiszámítható, minden rendszer amikor elkészül ezek a mérések megtörténnek. A legtöbb vasbeton épültnél magát a betonvasat EPH-ra tették, de régebben az is előfordult, hogy nem is volt földelés, de magát a betonvasat használták földelésnek, viszont ez nem EPH.

A mai napig léteznek pl. Budapest belvárosában olyan 100 éves épületek ahol nincs is földelés és nem is volt. Neked lényegtelen, hogy milyen szabványok vagy értékek vannak, hiszen nem a szakmában dolgozol. Van egy olyan amire megtanítanak a tankönyvek, egy másik amire a tanárok vagy oktatók, viszont ezek nem lesznek benne a tankönyvekben, mert a saját tapasztalatukat mondják el vagy adják át. A következő a gyakorlati alkalmazás az ahogy a dolgok valójában vannak az adott helyen, utána van a saját rutin tapasztalat és mindezekből vonod le, hogy valójában mi is van a nagyvilágban. Mondanám, hogy ez egy 10 év, de mindig tanul valamit az ember, aki elvégezte a villanyszerelő sulit és a szakmában dolgozik az tudja miről beszélek. Sajnos én sok olyat ismerek aki elvégezte, de sosem dolgozott a szakmában és nem is fog.

Én még csak véletlenül sem adok ilyen esetekben szakmai tanácsot, földelésben meg pláne, van pont elég laikus és kókler aki belekontárkodik a szakmába és villanyszerelőnek hiszi magát, mert hallott valamit, látott valamit vagy pont itt olvasott valamit. Nekem a szomszédom halt meg 30 éve mert villanyszerelőnek hitte magát, az oktatóm testvére meg azért, mert jó szakember volt, de volt ott más aki éppen nem és ő ezért halt meg. A sajt családomban a keresztapám tesvére szintén villanyszerelő, sajnos ő is meghalt áramütésben. Ilyen és hasonló dolgok miatt nem adok tanácsot, nem csak azért mert egy laikus meghalhat, hanem azért mert másokat is megölhet, akár tudtán kívül is!

#15

A földelést, mint olyant, elméletileg és gyakorlatilag már eleget elemezgették, vizsgálták, ott már sok meglepetés nem lehet. A különböző földelők ellenállása is elméletileg ismert, és gyakorlatilag is igazolt. Az kétségtelen, hogy ha elég precízek akarunk lenni, akkor a mérés szaktudást igényel, mert lehetnek buktatói - az időjárásfüggés figyelembevétele például nincs szabályozva, az a mérőember lelkiismeretességétől függ, hogy korrigálja-e.

A mérés elméletét a szakemberek a villamos mérések tárgykörben megtanulják, de a szabványok is elég részletesen tárgyalják.

Mivel a Biblia még az áram-védőkapcsoló nélkül íródott meg, valamint a védőföldelés érintésvédelmi módnak az volt a hátránya, hogy bizonyos talajoknál szinte lehetetlen volt olyan kis ellenállást elérni, hogy a szeretett nagyságú túláramvédelem kikapcsoljon, ezért a következő megoldásként a nullázást kezdték alkalmazni, de annak természetesen külön feltételei voltak és vannak, azaz a szolgáltató is engedélyezi illetve előírja (mivel a kettő módszer nem keverhető, ezért pontosan meghatározza, hogy azt kell-e alkalmazni, vagy nem szabad).

A vasbeton vasainak felhasználása földelés céljaira nem új dolog, már 79-ben megjelent az építésügyi minisztérium (kötelező) műszaki előírásaként. Mondjuk én a nyolcvanasokban elég sok építkezési mérőt szereltem, és mindenkinek felhívtam a figyelmét arra, hogy ez a legbiztosabb módszer, de mikor később arra jártam, kivétel nélkül minden építtető azt mondta: hát azt elfelejtettük, kedden még gondoltam rá, de szerdán jött a mixer, satöbbi.

Az EPH galvanikusan nem egy különálló dolog, az villamosan össze van kötve (már a hatvanasokban is össze volt kötve) a védővezetővel is és a földeléssel is.