Egy új olajmező megtalálásakor, az első fúrás során mi alapján tudják megállapítani a méretét, kiterjedését?

Laikus vagyok, de az olajmező méretét, kiterjedését nem az első fúrás során állapítják meg, hanem a megelőző gravitációs, geoszeizmikus, reflexiós, és refrakciós mérésekkel.

"nem e véletlen egy közeli ismert mezőbe fúrtak e bele"

A régi helyen csökken a nyomás, hozam? :D

Nem.

De nyilván vannak rá módszerek, pl. az olaj összetétele egyforma-e?

A geológiai felmérések is kimutathatják egy záró réteg jelenlétét a két mező között.

A legtöbb olajmező ott és úgy alakul ki hogy a záróréteg nem sík.

"Dómokat" alkot és ezekben a "dómokban gyűlik össze a földgáz és a kőolaj is. Természetesen legfelül van a gáz a kőolaj alatt pedig víz szokott lenni, vagyis az olaj azon úszik.

Természetesen ez nem üregben történik hanem porózus kőzetben vagy homokban ill. hasonlóakban.

Az előzetese felmérés alapján ezeket a dómokat keresik meg. #1 leírta miféle vizsgálatokkal. (Van földrengető gép is ezekhez meg robbantással is szoktak vizsgálódni.)

És szándékosan nem pont a "dóm" közepébe fúrnak bele, mert nem a gázt akarják megszerezni, sőt így a gáz egy darabig szivattyúzás nélkül kinyomja nekik az olajat is!

Magyarországon is sok helyen ment pl túlságosan szélre ez a fúrás és nem az olajréteget hanem az alatta lévő vízréteget találták el. Sok ilyen "büdös" vizet adó termálvízkutunk van, amelyekről strandokat üzemeltetünk.

Természetesen egy ilyen mező (dóm) több helyen is megfúrható, de sok értelme nincsen.

És pont emiatt két egymás közelében lévő fúrás is működhet két külön "dómról" azaz elvileg külön mezőről van szó.

Gyakorlatilag viszont nem. Mivel az alattuk lévő vízréteg és azon keresztül a nyomás mindet befolyásolja.

Viszont olyan méretekről és tömegről van szó hogy ez érdemi hatást csak hosszú távon vált ki. Tehát a nyomás érezhetően csak hosszú távon csökken egy egy plusz kút miatt. A víz alulról pótlódik így az is csökkenti ennek a hatását.