Mi a méréstechnikája, gyakorlati kivitelezése a radiális ütés és a teljes radiális ütés mérésének minőségellenőrzéskor?

A Te kérdésed a korábbi:

"Gépészet! Helyzettűréseknél a radiális ütés és a teljes radiális ütés között mi a különbség? Illete ugyanez a kérdés a homlokütésre?"

Suliba kell az infó ?

Mennyit tudsz a dologról?

Például az tiszta, hogy mi a radiális?

A radiális szó a radius ból van, vagyis nem hosszra értendő, hanem rádiuszra, átmérőre és az egytengelyűség mérése folyik ekkor.

Egy felfogás esetén az egytengelyűség többnyire biztosított, feltéve, ha nem mozdul ki a munkadarab, de sokszor több felfogás, vagy befogás szükséges, pl. ha mindkét oldalt meg kell munkálni és így meg kell fordítani a munkadarabot.

A legegyszerűbb megmunkálási mód, hogy a tengely végébe mindkét oldalon központfuratot fúrnak, amely a szegnyereg forgócsúcsával meg van támasztva és méréskor is ezt használják fel.

Két csúcs között kézzel forgatják a tengelyt és az ütést mágnestalpas mérőórával mérik.

A teljes radiális ütés a 360 fokban körbefordított munkadarab ütése, a másik meg a fele és ez 180 foknál jön ki.

Excenter esetén hasonló az eljárás, csak ilyenkor nem ütésről beszélünk, hanem excentritásról és lényegében csak annyi a különbség, hogy ekkor a központtengely és az excenteres rész tengelye szándékosan megadott értékben eltolt és általában nagyobb mértékben különbözik, mint az ütésnél.

Előttem szóló.

A rádiusz az valójában hosszmérték, mivel az magyarul "sugár".

Radiális ütés = sugár irányú ütés.

Ha a műszaki rajzon a rádiuszt méretezed be, akkor egy egyenes vonalnak a hosszát adod meg.

A köznyelvben összemosódik az ív elnevezéssel.

Voltaképp egy rádiusz sablont is ívsablonnak kellene nevezni.

Az esztergálásnál nem így jelzik, ott átmérő és hosszméret van.

Ahol a hengeres test hosszát és vastagságát értik alatta.

#5-ös

Ne ragadjunk le már az általad említett egyszerű hengeres testnél, mikor radiális ütésről beszélünk. A rádiusz jelzése nagyon sok esetben rákerül egy rajzra. Sarok rádiusz, élletörés rádiusz , íves homlokfelületek (konkáv , konvex íveknél) ... stb

Ez természetesen igaz, de a hosszméret mindig a henger hosszát jelöli és az iránya is csak egy lehet.

A keresztirány mindig az átmérő, vagy a szélesség.

Ha például marnának egy rövid, de széles hornyot, ékpályát a felületbe, akkor azt írnák pl: hossza 8 mm szélessége 10 mm, ami elég fura.

Hosszméret az eszterga tengelyében van mindig.

Rádiusz esetén távolságról van szó, még véletlenül sem hosszúságról, hogy elkerüljék a bizonytalanságot.

#7-es

Azt hiszem alapvető fizikai hiányosságaid vannak.

Mit írtam én ?

Azt, hogy hosszmérték, nem pedig azt, hogy hossz méret.

Fizikai fogalmak:

Hosszmérték

Ívmérték

Tömegmérték

Súlymérték

Térfogatmérték

stb....

Az, hogy az általam említett hosszmértéket az egyik méret esetében szélességnek vagy hosszúságnak vagy magasságnak nevezed, az csak a geometriai elhelyezkedésétől és az egyes dimenziók egymáshoz viszonyított arányától függ, de attól még hosszmérték. Minden mérőeszközöd, amit használsz az hosszmértéket mér. A milliméter, a centiméter, a kilométer - ezek mind hosszmértékek.

Attól lesz valami hosszú vagy magas, hogy térben hogyan helyezed el. Egy villanyoszlop, ha fekszik akkor hosszúságról beszélsz, ha meg áll akkor magasságról.

Ha egy marógép körasztalára felraksz egy tárcsát, akkor magasságról beszélsz , ha a tárcsa esztergagépre kerül akkor a tárcsa axiális kiterjedését szélességnek, vagy hosszúságnak nevezed, de ettől még mindegyik hosszmérték, ugyanúgy mint a rádiusz.