AZ ULTRAHANG vizsgálat az olyan mint a ct vagy a röntgen és sugárzást bocsát ki?

Az ultrahang olyan magas hang, amit nem hall az ember.

Vagyis nem elektromágneses hullámokat használnak (mint a két említett módszernél), hanem nagy frekvenciájú mechanikai hullámokat.

Ahogy az előzőek írták!

Hanghullám=Mechanikus rezgés a hallható tartományban.

(Nem csak a levegő rezeghet hanghullám hatására hanem folyadékok (pl emberi test is) vagy szilárd testek.)

Ultrahang=Hallható tartomány fölötti mechanikus rezgés!

Röntgen = Nagyon nagy frekvenciás elektromágneses "rezgés" azaz sugárzás!

CT = Olyan röntgengép ami forog is és sok képet készít és ezekből 3D-s képet rak össze. Azaz a CT is röntgensugárzással működik.

Azaz az ultrahang nem káros rád nézve, nem okoz semmit, nem érzel és nem is hallasz semmit belőle.

(A röntgen és főleg a CT viszont káros is lehet ha túl sok!)

A ketteshez annyit helyesbítésként, hogy az ultrahang is az elektromágneses hullámok közé tartozik.

A teljes frekvencia spektrumban előforduló hullámokat nevezik gyüjtő néven elektromágneses hullámoknak a frekvenciától függetlenül.

" az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhosszhatára." idézet Wikipédiából.

@6: ne beszélj már zöldségeket. Az ultrahang hanghullám, a levegő molekuláinak rezgése. Az elektromágneses hullámok pedig száguldozó fotonok tömkelegei. Semmi közük egymáshoz. Te esetleg az ultraibolyával keverheted, vagy fogalmam sincs, de ezt nagyon benézted.

Tessék, ez a teljes elektromágneses spektrum:

[link]

Baromi nehezen fogsz ultrahangot, vagy bármi más hangot találni itt.

Hát, ha csak ez a probléma, akkor linkelek neked egy olyan "elektromágneses sugárzás tartományai" ábrát, ahol 1 Khz-től indul a spektrum.

[link]

4.24. ábra.

Az ultrahang jócskán e fölött van.

De vannak egyéb spektrum ábrák is, amik egészen alacsony frekvenciáktól indulnak.

[link]

vagy

[link]

Visszatérve a wikis idézetre miszerint "az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhosszhatára".

Nos, ha ez az állítás igaz, akkor ebből következően a frekvenciának sincs alsó és felső határa.

Tegyük fel, hogy van egy szélessávú oszcillátorod, amit 200 kilohertz-től le tudsz hangolni egészen 20 kilohertz-ig. Ilyen oszcillátor a gyakorlatban kivitelezhető, legfeljebb nem egy tartományban fogja át a fenti sávot.

A kimenetre rákötsz egy oszcilloszkópot, látod a hullámokat a szkóp ernyőjén.

A 200 kilohertz az egy hosszúhullámú rádiósávba eső frekvemcia.

Ezt a Te értelmezésedben elektromágneses hullámnak nevezzük. Ez a frekvenciájú rezgés rádióhullámként terjedne tovább a térben, ha egy kihangolt antennára ráküldenénk.

Elkezded lefelé hangolni az oszcillátorodat mondjuk egészen 25 KHz-ig, a szkópon még mindig ugyanúgy látod s rezgés hullám alakját. Ha ezt a rezgést megfelelő csatolás után kivezetnénk egy antennára, az már nem terjedne tovább rádióhullámként mivel ő már az ultrahang tartományban van. Viszont ha nem egy antennnára csatolnánk ki a jelet, hanem pl. egy piezzo hangsugárzóra, akkor ultrahangot állíthatunk elő vele.

Tehát a kérdés az, hogy:

Egy 200 KHz-es rezgés miben különbözik egy 25 KHz-es rezgéstől, amit ugyanazzal a módszerrel ugyanazzal az elektronikus oszcillátorral állítottunk elő ?

Nagyjából semmi.

Most itt véletlenül se keverjük össze azt, hogy egy 25 Khz-es ultrahang rezgés másként terjed és más módon lehet továbbítani a hullám energiáját, mint egy 200 KHz-es rezgés esetében, mert ezen az alapon különböző frekvenciájú rádióhullámokat is meg lehetne különböztetni aszerint, hogy pl. a térben hogyan terjed.

Tudjuk, hogy pl. a rövidhullámú rádiójel teljesen más terjedési tulajdonságokat mutat mint az URH rádiójel, de ettől függetlenül mindkettő elektromágneses hullám.

Cort, ember, értsd már meg, nem a FREKVENCIA a lényeg. Hanem az, hogy MI rezeg és MIBŐL áll. Az elektromágneses hullám meglepő módon

"haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában fénysebességgel terjed"

és aminek

"Részecskéi (kvantumai) a fotonok"

[link]

A hanghullám ezzel szemben

"a hang egy rugalmas közeg mechanikai rezgése, ami hullámokban tovaterjed"

ami rezeg, az pedig:

"minden hang mögött valamilyen tárgy, anyag részecskéinek rezgése áll: gitárnál a húr, emberi hangnál a hangszálak, dobnál a dob bőre, xilofonnál a fémlapocskák, trombitánál a trombitás ajka, hangfalnál a hangszóró membránja, kőre csattanó üvegpohárnál a kő és az üvegdarabkák, fűrészelésnél a fűrész és a fűrészelt anyag, amikor bekopogunk egy ajtón, az ujjunk és az ajtó anyaga jön rezgésbe. A rezgésbe jött tárgy rezgésbe hozza a levegő részecskéit, és e rezgés pedig részecskéről részecskére továbbadódva, „hanghullámként” tovaterjed a levegőben"

[link]

Nem azzal van tehát gond, hogy milyen a frekvenciája. Azzal van gond, hogy MINEK a frekvenciájáról van szó. A hang, legyen az hallható hang, ultrahang, vagy infrahang, nem elektromágneses hullám. És nem a frekvencia miatt.

Komolyan, ekkora ökörséget. A #9-es teljesen jogosan mondja, amit, ezt emlékeim szerint általános iskola 8. osztályban kellett volna megtanulnod. Ehelyett itt lököd a marhaságokat. Elképesztő.