Miért látszik a forgásba lendülő kerék bizonyos sebességet elérve visszafele forogni? Mi lehet ez a kritikus sebesség?

Pszichológia:

3 év körüli voltam, amikor azt láttam, hogy egy bizonyos irányba forgásba lendülő kerék mind gyorsabban forog, majd mintha megtorpanna, és visszafele kezdene forogni.

Valójában sem a megtorpanás előtt, sem azután nem láthattam, hogy merre forog a kerék, azt csak a beindulás iránya, és a váltás miatt feltételezhettem!

Az eddig hallottak alapján a váltás akkor következhet be, ha a gyorsuló kerék szögsebessége eléri a küllők által bezárt szög nagyságát. (Ez a jelenség nem teljesen azonos a filmeken megfigyeltekkel. Nem az volt a kérdés!)

Véleményem szerint is a küllők sűrűsége fontos tényező

És úgy tűnik, hogy a kérdés megválaszolásához szintén tudnunk kéne, mire képes az emberi szem. Én ezt találtam:

[link]

170. pont, amiben ez szerepel: Mivel az emberi szem olyan tulajdonságú, hogy a fénybenyomások kb. 0.1 másodpercig megmaradnak benne, azért ha a vetítéskor az említett szünet 0.1 másodpercnél kisebb, akkor a néző szeme nem egymásutáni külön képeket, hanem folyamatos mozgást érzékel.

(Sztrogoff 3-ezt hasznosnak ítéltem)

ha az emberi szemben 0,1 másodpercig maradnak meg a fénybenyomások, akkor a film képkockáival vett analógia bizonyos megszorításokkal működőképes, mivel élőben soha nem lesz alkalmam a mozgó jármű kerekét vagy rotorját úgy látni, mintha állna.

Pontosan nem emlékszem milyen kereket láttam 3 évesen, de ez az emlék többszörösen is megerősítést nyert, és mint más fórumon olvastam, másnak is vannak ilyen élményei. Utólagos feltételezés szerint lábbal hajtott varrógép kereke, de mindenképpen valami ilyen nagyságrendű kerék volt. Ez nem vita tárgya, és az sem, hogy a beindulásnál látom, merre forog a kerék, majd azt is, hogy forgás közben megtorpan, és mintha forgásirányt váltana.

Nem tudom, mire elég a 0,1 sec. Azt sem lehet eldönteni, hogy a két szomszédos küllő, vagy éppen a küllők köze ragadja meg jobban a figyelmet (utóbbi esetben a Seres féle ábra működik).

Nekem mindenesetre van egy titkos "fegyverem", végig ez motoszkált a fejemben, amit azonban többször is kész voltam elvetni: Miután a kerék felgyorsulásával úgy látszik, mintha mind sűrűbben követnék egymást a küllők, ezért az arányosság a döntő tényező. A küllőknek egy bizonyos látszólagos sűrűséget kell elérniük forgás közben ahhoz, hogy a már leírt jelenség fellépjen - ezt meg tudnám indokolni (nem itt)

Jöhet az ellenérv, hogy mi van akkor, ha a kerék küllői eleve olyan sűrűn helyezkednek el? Ezt még nem tudom megválaszolni!

Szirty-nek egy másik "áldozattól":

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

"ez elég nagy hülyeség, mert utcán is gyakran látni!"