A kvantumfizikát hol/miben fogjuk tudni hasznosítani az elkövetkező évszázadokban?

1: bármi, ez még nagyon új terület.

2: 5-10 év.

A félvezetők működése kvantumfizikával magyarázható. Az összes ilyen alapú rendszer tervezése, gyártása kapcsolatos vele. Szinte az összes elektronikai eszközünk mára már félvezető "alapokon" nyugszik. Az élet szinte minden területén megtalálhatóak ezek a kütyük. Hadd ne soroljam... Kezdve az "okos"telefontól, a számítógépeken át a modern kenyérpirítóig... stb, stb.

Az elkövetkező évszázadokról csak sejtés, teória szinten lehetne beszélni.

(A kvantumfizikát, ha sikerül egybeolvasztani a gravitációról tudottakkal - azaz az általános relativitás elméletet egybegyúrni a kvantumelmélettel - egy egyesített elméletbe, sok csoda dolgot eredményezhet.)

A kvantumszámítógép... igen, az közvetlenül hasznosít a műveleteihez kvantum effektusokat, míg a hagyományos számítógépeknél csak az alkatelemeiknek a működésében jelennek meg kvantum effektusok.

De:

[link]

Vagy általánosabban:

[link]

Na mármost, ha ténylegesen megvalósul, - azaz lesz működő kvantumszámítógépünk - nem biztos, hogy az olyan jó lesz az emberiség számára, mint reméljük. Nem, ne tessék a Skynet "gonosz" emberirtó molochjára gondolni. Sokkal kifinomultabb veszély özön fenyegethet... De az is lehet, hogy nem. Vagy a technológiai szingularitás. Ki tudja milyen hatása lenne?

[link]

Nekem például halovány gőzöm sincs róla. Inkább csak némi kíváncsisággal vegyes izgalmat érzek...

És nem hiszem, hogy az emberi populáció ily módon olyan könnyen legyalulható lenne. Persze a "civilizáció" más tészta. Az egy kínai porcelán sérülékenységével bír. :) Vagy lehet, hogy még túl is becsülöm.

Ha a fentiekből - az emberiségre nézve - a pozitívumok valósulnak meg, (kétlem!) akkor a plafon a csillagos ég. Szó szerint.

Csillagkapu? :D Na persze nem úgy...

dellfil

A tudományos kérdéseken túl nekem ilyenkor mindig az üzlet és a marketing jut eszembe. Lehet sok csodálatos találmány a közeli jövőben, de a húzóerő nagy valószínűséggel a profit lesz akkor is, ahogy eddig is így volt. Az új technológiák elérhetőségét sem a kutatók döntik el, hanem pl. hogy azt milyen apró adagokban lehet eladni, hogy kb. havonta újat vegyünk.

Tudom, pesszimista vagyok, de a találmányok csak részben szolgálják a mi érdekeinket. Nagy részt a gazdaságot működtetik azzal, hogy megvesszük.

:(

Azt gondolom, a technológiai fejlődés és a marketing szoros kapcsolatban áll, mégpedig az emberi alaptulajdonságok okán. az ember kíváncsi lény, ezért (szinte) minden érdekli. Ez fejlődésének motorja. De az ember sikerorientált is, azaz a motiváció rendkívül fontos szerepet játszik cselekedeteiben. Emberek elképesztő dolgokra képesek, ha valami belsőleg mozgatja őket. És ugyanezek szintén érthetetlen passzivitásra képesek, ha elvesztik érdeklődésüket. A kérdés az, miként van a kíváncsiság és a motiváció egyensúlyban.

A kíváncsiság egy határon túl társas vállalkozás, és kielégítése rendkívül drága tud lenni. Ugyanakkor a technolódiai fejlődés már kora szakaszában létrejött a munkamegosztás, ami napjainkra olyan mértékű tud lenni, hogy hasonló területek kutatói is nehezen értik egymást. Ezért a rendkívüli innovációra képes ember és az ahhoz szükséges befektetési képesség birtokosa is erősen szétvált. Lehetséges, hogy a befektető egyszerűen meg se érti, miért lenne jó egy kutatásba fektetni forrást. Ekkor nem lesz elég motivációja ennek megtételéhez, következésképpen a kíváncsiság kielégítetlen marad az innováció nem következik be. Témánkhoz kapcsolódva, ez a fejlődés lelassulását, a szingularitás kitolódását eredményezi. De van még egy szempont. A befektetőnek azért nem lesz motivációja, mert nem tud eladni. A társadalom egy olyan terméket kellene, hogy felhasználjon, amelyhez nincs kellő képessége. Azaz nagy tömegek semmire se tudnák használni, nem győzhetők meg eléggé, nem lesz motivációjuk a vásárlásra. Már ma is dívik az eszement reklám. „Jöjjön be hozzánk vásárolni. Sok holmink van, egy biztosan tetszeni fog önnek. Mindegy mit vesz, csak vigye”.

A nagy kérdés tehát, hogy a kíváncsiság és motiváció egyensúlya megbomlik-e, azaz a kíváncsiság tárgya, a technológiai fejlődés elszakad-e a motiváció növekedésétől, vagyis a felhasználhatóságtól, az emberiség képességeitől.