Ugyanakkora felületen hogy a hatékonyabb a hőcsere? (bővebben lent)

Ez azert igy nem igaz...

Ha kor keresztmetszetu cso eseten megvaltoztatod a keresztmetszetet, az aramlasi sebesseget az negyzetesen fogja befolyasolni: v=4*V/(d^2*pi)

V - terfogataram

d - cso belso keresztmetszete

v - atlagos aramlasi sebesseg

Tehat ha a cso keresztmetszetet negyedere csokkented, 16-szorosara noveled az aramlasi keresztmetszetet, ami pedig (emlekeim szerint) nehyzetesen aranyos a nyomasesessel. Tehat minel vekonyabb a cso, annal nagyobb a nyomaseses, annal nagyobb belepo nyomas szukseges.

Allando hoatado felulet mellett valoban a turbulens aramlas kedvez, es A NAGYOBB SEBESSEG. Ekkor nagyobb frekvenciaval ujul meg a hoatado felulet, vekonyabb a laminaris hatarreteg es javul a hoatadasi egyutthato erteke. Ha a dugulasveszely es nyomaseses nem jelent szamottevo problemat, ezzel csokkenteni is lehetne a keszulek meretet.

A maximalis hoatadas erdekeben erdekeben mindenkepp torekedni kell a maximalis hasznos hoatadasi felulet biztositasara, azonban egy bizonyos meret utan a bekerulesi koltseg nem lesz osszhangban a gazdasagossaggal. Tovabbi meretcsokkentes es hatasfokjavitas erheto el ha a keszuleket ellenaramuva alakitod. Termeszetesen a kialakitast befolyasolja a hocsere celja, van-e fazisvaltozas es sok mas parameter.

"Minél több időt tölt a folyadék ( vagy gáz) a hőcserélőben annál több hőt tud leadni-felvenni."

Biztos, hogy ez így van?

Lehet, hogy egy nagyobb átfolyási sebesség mellett a hőfelvételi idő és így az elvitt hőenergia adott folyadéktömegre kisebb, de a nagyobb tömegáram révén ettől még az elszállított hő lehet több, nem?

Igen lehet hogy rosszul fogalmaztam, a közegek hőmérséklete amire gondoltam és nem az átadott hőenergia.

Kicsit konyhanyelven: Minél több időt adunk az anyagnak a hőmérséklet változtatásra a hőcserélőben annál jobban megváltozik a hőmérséklete. Akkor van több ideje ha lassabban áramlik, vagy nagyobb a hőcserélő térfogata .

A kérdező hogyan gondolja a "hatékonyságot"? Hány joule átadás történik ?

tisztításra gondoltál ? a lefolyóban sokféle idegen holmi is utazik . Ha megakad a hőcserélődben pl hajszál vagy bármi akkor egyre jobban gyűjti maga körül a többi "szemetet" előbb-utóbb dugulást okozva.

ha hideg víz folyik a lefolyón a hőcserélőben kihűti a másik ágban áramló vizet, ezért kell valami vezérlés hozzá.

Ez a "szennyvízbőlvisszanyerjükahőt" évekkel ezelőtt jelent meg az alternatív energiák nagyon sötétzöld szegletében. Teljesen hamvába holt ötlet lett, az előbb elmondott gyakorlati problémák miatt (dugulás, tisztítás, szabályzás).

Ezen a berendezésen azok agyaltak, akiknek már volt valami napelem, napkollektor rendszere, csak birizgálta a csőrüket, hogy mennyi hő kimegy a lefolyón. Aztán rájöttek, sokkal kevesebb macerával jár felrakni pluszban 1-2 napelemet, vagy 1 kollektort, és onnan nyerni még energiát, mint a szaros vízben matatni. A lelkük is megnyugodott, mivel az elfolyó "hő"nem szennyezte a környezetet, mert azt a napból szedték, nem fosszilis tüzelőből. Én lebeszélnélek róla, de ha mindenképp kísérletezni akarsz, akkor csőköteges hőcserélőben gondolkozzál, a lemezes egy napot sem bírna ki.