Milyen érzelmek tartoznak még az alábbi listába?

Velünk születettek (elsődlegesek):

boldogság (öröm), együttérzés, szomorúság (bánat), harag (düh), félelem, kíváncsiság (igen, én ezt is ide sorolom)

Mindezeket lehet befolyásolni felnövésünk közben, bele lehet valakibe nevelni (vagy legalábbis megerősíteni valakiben), vagy ki lehet valakiből nevelni, ezt megteheti akár a család, akár mások a környezetben, vagy valamilyen komolyabb esemény is változást idézhet elő. Különböző betegségek is befolyásolhatják ezt, esetleg annyira, mintha teljesen hiányozna az emberből.

A nem velünk született (másodlagos) érzelmek azok, amik a környezetünk "kifejlesztett" (persze mi magunk is fejleszthetjük) bennünk az idők során, de amelyek kapcsolódnak az alap érzelmekhez.

boldogság: szeretet, szerelem, büszkeség (a jó értelemben vett büszkeség)

együttérzés: bűntudat, megbánás, szégyen (igen, én ezt is ide sorolom, sőt, a szégyen harmadlagos, a megbánásból ered)

szomorúság: kedvtelenség

harag: irigység, féltékenység, bosszúvágy (ölési szándék, lopási-, károkozási-, csalási-, ...- szándék, hazugság szándéka), lemondás, felelőtlenség

félelem: kétely, hazugság szándéka, lemondás, felelőtlenség (lemondásból ered)

És van egy másik állapot, a "megijedés". Ehhez nem tartozik semmi, ez is alap érzelem, de függ a többi alap érzelem mértékétől (mondjuk ez a többire is igaz). Általában ezt az állapotot a többi alap érzelem hiánya jellemzi. Ijedtség közben harag, vagy boldogság nélkül védekezünk vagy támadunk. Mivel a többi érzelem nem befolyásol minket, ezért leginkább itt támaszkodunk legjobban saját eszünkre. A többi állapot eluralkodásánál "saját szívünkre" is hallgatunk (vagy legalábbis befolyásol minket).

Olyan, hogy valaki ijedt, de dühös, olyan nincs. Max. olyan van, aki dühös, de az ijedtség nyomai még látszódnak rajta. maga az ijedtség csak pillanatokig tart, a testi reakció itt a legnagyobb.

A kíváncsiság pedig egy olyan tulajdonság, ami hatásait tekintve ellentéte az ijedtségnek (ami csak pillanatokig tart). Egyrészt a kíváncsiság akár egész életünkben végigkísérhet. Másrészt nem igazán befolyásolja különösebben a többi érzelmünket. Harmadrészt ez a alapérzés befolyásolja legkevésbé a testi reakcióinkat. Nincs olyan érzelem, ami erre épülne. De nélküle (ha az ember érdektelen), az befolyásolhatja a többi alap érzelmet.

Amit még kihagytam, az a csodálkozás. Az ijedtség egy olyan formája, amit nem a rossz érzés, hanem a jó érzés hoz elő, vagy éppen az ijedtség egy kisebb formája. olyan, mintha kisebb ijedtséget vegyítenénk egy kis többi alap tulajdonsággal. Így lehet csodálkozni rossz dolgon, de lehet látni olyan csodálatos dolog is, aminek örülünk, de közben szóhoz em jutunk.