A matematika mely részeit tanulja az elméleti, és mely részeit a gyakorlati matematikus?

A felvi így mondja: "Alkalmazott matematikus: az elméleti matematikus által felállított modelleket használja a gyakorlatban "

Az elméleti (vagy kutató) matematikus szakkal sokaknak az a nehézsége, hogy rettenetesen elvont és hacsak nem élvezed a matematikát a maga szépségéért, nehezen találsz motivációt, értelmet benne. Az alkalmazott matematikus az ugye alkalmazza azt a sok marhaságot, amit a kutatók összehordanak.

Tehát embere válogatja. Én spec. mat. gimnázium és egy matematikatanári diplomával buktam közgazdaságtan bevezetőt műszaki informatikán bár az az érzésem hogy ha valaki adott volna egy matematika-közgazdaságtan szótárat, akkor ment volna. Határhaszon, a jó qrva anyátok, miért kell szegény parciális deriváltnak más nevet adni?

Szóval, alkalmazott matematika is lehet ám nehéz, mert a) ahhoz is kell tudni matematikát b) mindenféle logikától megfosztott ostobaságot is.

AZ ELTE TTK-n az alkalmazott matematikus szak anyagába ugyanazt tették, mint a matematikuséba, csak könnyítve, például nekünk nem volt topológia.

Ma hasonló lehet a helyzet, a Bsc-n szakirány, Msc-n szak szerint. Ma a topológia a matematikus Bsc-n, az alkalmazott matemastikus szakon az Msc-n szerepel.

Illetve van még (Msc-n) az aktuárius, ez a biztosítási matematikus, ami korábban alkalmazott matematikus sáv volt, ma külön szak, ahol főként biztosítási matematikát lehet tanulni.

Mi a szar az, hogy el szabad-e végeznie?

Gondolod nyilvánosan akasztják, aki ilyen szakokat választ, vagy mi a szar baj van az agyaddal?

Sok közöm nincs a matematikusokhoz, csak Google refactoring+ saját tapasztalat:

Van ilyen szakirány és talán phd is van külön. Ahogy néztem Eltén hasonló az órarendjük.

Amikkel szerintem foglalkozhat egy matematikus:

programozás (ez mondjuk nagyon tág fogalom), gazdasági elemzés (pl banki/biztosítási kockázati elemző, adatbányász), egyetemi oktatás-kutatás, középiskolai tanítás, fizikai, kémiai kutatások (szimulációs rendszerek, analízis), IT (hálózati) rendszerekkel kapcsolatos kutatások, algoritmus fejlesztés, meteorológia. Sajnos itthon nincs rá akkora fizetőképes kereslet (külföldön is csak szűkösen), illetve az eszközpark sem mindig a legjobb pl az egyetemeken, de cserébe ha találsz egy állást, az viszonylag biztos pozíció lesz.

Progmatos irányban nagyon sok trendi projektlehetőség van szerintem. Amik számomra érdekesek, ha van rá lehetőség:

Valamilyen képfeldolgozási terület, esetleg a gépi tanulásos módszerek, ami most iszonyatosan megy. Vagy ott van még egyelőre csak érdekességnek a kvantumszámítógép (pl. kriptográfia), ahol ugyan még nincs értelmes hardver, de matematikai algoritmusok már vannak. Persze nincsenek ilyen konkrét állások, ez csak pár érdekes projekt ötlet.

Egyetemi oktatónak maradni kis őrültséget igényel. Ott kell publikálni időnként, konferenciákra járni, illetve van lehetőség projektekre. Az, hogy mondjuk tételt nevezzenek el rólad, meg tényleg elismert matematikus legyél, az ténylegesen egy élet munkája. Ha érdekel, hogy milyen kutatási területeik vannak, akkor nézd meg az egyetemi oktatók önéletrajzát, az a leghitelesebb forrás.

A diákok TDK munkái is érdekesek lehetnek. A tanszékek ki szokták rakni róluk az összefoglalókat (30-50 oldalas, viszonylag érthető pdf-ek). Ezek általában nagyon aktuális, trendkövető témákról szólnak.

Amúgy BSc-MSc és MSc-PhD közt viszonylag szabad az átjárás, max pótolni kell pár tárgyat. Fent vannak pdfben a követelmények, hogy hóban hova milyen feltétellel.

Remélem nem írtam nagy hülyeséget.