Mekkora erő kell egy, a víz alatt levő 40000N súlyú acélgerenda tartásához?

#10:

Egyetértek. Bár a súlyerő definiálása körüli kis káoszban nem egyedül a tanár a hunyó.

A feladat megfogalmazása sikeresebb lett volna, ha valahogy így hangzik:

Egy acélgerenda súlya 40000 N. Mekkora erő kell a megtartásához víz alá merítve?

Akkor legalább van egy rejtett gondolati időbeli sorrend és egyértelmű, hogy nem a vízben ez a súlyerő.

"@11: még ez sem jó így. Mert 40'000N kellene a megtartásához. Csupán ~5000N-t ebbôl a víz felhajtóereje szolgáltat. "

Minden vízbe mártott test a súlyából veszt, kisangyalom.

Nekem egyébként nincsen bajom a feladattal. Akkora számosságú egykaptafa típuspélda van (gyakorlatilag csak a számokat kell kicserélni bennük) hogy egyáltalán nem érzem bajnak, ha egy feladat másmilyen. Meg lehet oldani azt is.

A törpékbõl úgyis kiölik az egyéniségüket, a feladatokból viszont nem hagyom >:-(

* nem szolgáltatja a víz a súlyerõ egy részét, hiszen az 'ránk' vonatkozik, és nem a random dolgokra. Szvsz teljesen koherens. Az a súly, amennyit 'nekünk' kell tartanunk.

Az alkalmazásokban gyakoriak az ilyen típusú definíciók. Általunk végzett munka. Általunk hasznosnak talált munka (hatásfoknál). Stb.

Nem a természet egy jelensége a súly, hanem mi találjuk érdekesnek a kérdést, amikor víz alatti toronyházat akarunk építeni, és meg kell tervezni a víz alatti daru szükséges méreteit.

Visszavonom azt, hogy nem a természet jelensége. A hasonló, fõleg alkalmazásokban szereplõ definíciók is nagyon szép elméleteket alkotnak, és, nagyon szép összefüggések vonatkoznak rájuk.

Például az Archimédesz-törvény az súllyal, az így definiált súllyal kimondva szép, természetes.

@13:

1, említettem már, hogy a súlynak kétféle definíciója van? A valóságban inkább használtnál véletlen sem veszt.

2, és amúgy is, akkor meg mi van? Attól még a testre hat lefelé egy m*g erő felfelé meg a kötélerő, meg a felhajtóerő. Melyik "tartja" a testet? Ez utóbbi kettő.

@19: de, van. (Ez egy jó játék, legutóbb oviban sikerült ilyet utoljára.) Bővebben lsd a #10-es hozzászólás. De ha úgy vesszük, hogy az egyiket nagyjából csak az iskolában tanítják, amúgy meg a wikipediától kezdve a NASA honlapjáig kb. minden helyen az m*g szorzat szerepel súlyként, és csak ezt fogadjuk el, akkor főleg hülyeséget beszélsz. Mert bizony ebből nem veszít semmiféle vízbe mártott test.

De amúgy már, ha valamiért (házipálinka? kannásbor?) az angyalodnak néztél, igazán válaszolhattál volna a kettes pontra is. Miért is gondoltad, hogy ez az okosság alkalmas arra, hogy beleköss a beidézett mondandómba?

Mert ez az iskolában tanult súlyfogalommal egybevágó, felhajtóerõre vonatkozó tétel.

Kimondja hogy a gerenda ha kívül 40kN, akkor belül 35kN.

A NASA súlydefinícióját meg elég érdekes ide cihálni, amikor õk vákuumban dolgoznak, most meg arról van szó hogy hogyan transzformáljuk a kötélerõt (illetve a teljes rendszer minden elemét) amikor közeget váltunk.

És az derül ki, hogy a súlyfogalom koherens, hasznos, és ez a jó fogalom amit néznünk kell ha toronyházat építünk közegben. Lesz egy "valami", ami 35kN, és ennyire kell méretezni a drótot ami tartja, meg, ennyit kell vinni háton.

Nyilván az ûrben tökmindegy.