Mekkora erő kell egy, a víz alatt levő 40000N súlyú acélgerenda tartásához?

"Csak a hülye kezd el térfogatot meg felhajtóerőt számolni ilyenkor"

Nem, csak az, akinek mondjuk suliban még új anyag az egész és nem rázza ki a kisujjából az aránypárokat.

És annak a megoldást is saját szintjén kell adni és a tanár is a tömeg-térfogat-tömeg-felhajtóerő számítást fogja elvárni.

Úgyhogy az aránypárod igaz, csak a diákon, aki kérdezte, nem segít.

Mojjo-nak van igaza, a súly eppen azt jelenti hogy mennyi erõ kell a tartásához. Tehát 40 000N a helyes válasz.

A többiek súly helyett tömeggel számoltak, azok rossz megoldások.

(gondolom direkt ezért van Newtonban megadva a gerenda súlya, és nem kilogrammban a tömege?)

Eléggé meg lennék lepve, ha egy középsulis példa ilyen "beugratós" lenne.

Szerintem a súlyerő definíciója is csak a tömegvonzásból eredő erőé lehet, különben értelmetlenné válna a felhajtóerő szó illetve a kettő erő eredője.

Én is azon a véleménye vagyok, hogy csak a megfogalmazás hibája az, ami erre a gondolatra vezethet, itt igenis számolási feladatról van szó.

"Szerintem a súlyerő definíciója is csak a tömegvonzásból eredő erőé lehet"

Ennél bonyolultabb a helyzet. Az iskolában általában úgy definiálják a súlyt, hogy "az az erő, amivel egy test nyomja az alátámasztást és/vagy húzza a felfüggesztést". Ez esetben a súly az az egy testre ható inerciaerők összessége. Igen, az, hogy a jó öreg Föld nyomja a talpunkat, mert van egy jókora gravitációja, az inerciaerő. Ugyanakkor, ha megindulunk felfelé egy liftben, akkor egyből nő az az erő, amivel nyomjuk az alátámasztást, mert a lift gyorsulásából származó inerciaerő is hozzájön. Ha lefelé indul meg, akkor pedig lejön belőle. A forma1-es pilótáknak meg olyan görbe mentén változik a súlyuk egy-egy futam alatt, hogy olyat az ökör még vágtában sem tud hugyozni. Így ez az iskolás definíció elég érdekes eredményeket tud produkálni.

Az iskolapadon kívül ugyanakkor általánosabban használt definíciója a súlynak az, hogy simán az m*g szorzattal egyenlő. Ekkor a test súlyát nem érdeklik a gyorsulások. Ugyanakkor ennek is vannak érdekes következményei, pl ez esetben egy szabadon eső test nem súlytalan, ellentétben az előző definíció által adott esettel. Mivel az iskolában az első módon definiálják a súlyt, nem meglepő módon azt is tanulják mellé, hogy a szabadon eső test súlytalan.

És a feladat szempontjából mennyiben érdekes nekünk mindez? Ha nem rángatja senki semerre azt a testet, nem igazán. 40'000N kell annak a tartásához, csak épp annak egy részét a víz felhajtóereje állja. De attól még 40'000N kell. Értem én, hogy a tanár nem erre gondolt, és nem becsapós kérdés, de vazze, tanuljon már meg rendesen feladatot írni.

Ja igen, még érdekesebb a helyzet, ha a 40'000N-t valami súlymérővel - akármilyennel - a vízben mérték, mert akkor eleve már nem mérte bele a felhajtóerő által levonandó részt.

Na mindegy. Úgy sz@r a feladat, ahogy van. Az első pár válaszadó válasza lesz a megoldás, de nem azért, mert az a helyes, hanem mert a tanár nem tud feladatot írni normálisan...