Radiátorokba miket öntenek vagy miket tesznek hogy mindenütt növelje a hő ontást ha a radiátoroknál nem jó?

Nincs kofejezetten ilyen cucc. Ha levegos - azert nem fut, akkor ki kell nyitni a foszelepet és alátartva egy vodrot addig nyitva tartani mig folyik belole a viz. Mivel ez vizszintben van, nem fog leengedni a radiátorod, csak addig "folyik" mig a felgyulemlett levego ki nem jon. Amikor a viz már nem folyik akkor elég jol ki lett légtelenitve.

Apa -viz-gáz-kp.i fütés szerelo- legalábbis mindig ezt csinálja, ha levego van benne.

Lehetőség szerint kis hőtehetetlenségű folyadék kell, ami gyorsan tud hőt felvenni és leadni is.

De tulajdonképpen mindegy, amilyen a keringetett folyadék hőfelvételi és -leadási sebessége, annak megfelelő keringtetési sebesség kel és kész.

A vízkő ellen meg simán lágy víz kell bele, lehetőség szerint ioncserélt vagy desztvíz, ha erős lehűlés is lehetséges, akkor hozzá fagyálló és kész.

Nincs itt semmi nagy misztika, a fizika nem átverhető, annyi hőt tudsz kivenni ,amennyit beleteszel.

Az optimális megoldáshoz a rendszer hőfelvevő és -leadó részeit meg a keringési sebességet kell optimalizálni, nem a folyadékot.

A jelen dugulásokra át lehet öblíteni a rendszert vízkőoldóval, feltölteni, licsi állás után leengedni, átöblíteni tiszta vízzel. De benne hagyni nem kéne, mint írták is, kikezdi a fémet is.

Aztán a legjobb a megelőzés, ioncserélt vízzel tölteni.

"Lehetőség szerint kis hőtehetetlenségű folyadék kell, ami gyorsan tud hőt felvenni és leadni is."

Na, az ilyen folyadék már a radiátorhoz menet a csövön leadja a hőt, a radiátorba már hideg folyadék ér...

"Na, az ilyen folyadék már a radiátorhoz menet a csövön leadja a hőt, a radiátorba már hideg folyadék ér..."

Ha túl lassú a köröd. Ha meg túl tehetetlen a folyadék ,a radiátorban SEM adja le.

"Lehetőség szerint kis hőtehetetlenségű folyadék kell, ami gyorsan tud hőt felvenni és leadni is."

Hát ez nézőpont kérdése, attól függ mi a cél. Ha a cél egy mobiltelefon processzoráról a hőt disszipálni, a processzort hűteni, akkor ez a megfogalmazás helyes.

De itt központi fűtésről van szó!

Itt az a cél, hogy a 24 kW, vagy még nagyobb teljesítményű kazánról a hőt a ház helyiségeinek a fűtésére a ház legtávolabbi csücskébe is elvezessük lehetőleg gazdaságosan. És közben a közeg ne forrjon fel, és a lehető legtöbb hőmennyiséget szállítsa. Erre éppen a legnagyobb hőtehetetlenségű (fajhőjű) anyagot kell választani. Nem véletlenül nem valami klórozott szénhidrogén, vagy freon, vagy glicerin, vagy higany kering a központi fűtésrendszerben.

Hanem az egyik legnagyobb fajhőjű folyadék, a víz.

(lásd lentebbi fajhőtáblázat...)

[link]

Az speciel pont mázli, hogy a víz az erre egyik legalkalmasabb folyadék.

Jó bolygóra születtünk.

:D

Kedves Wadmalac!

Ez meglehetősen nagy szamárság amit írtál:

"Lehetőség szerint kis hőtehetetlenségű folyadék kell, ami gyorsan tud hőt felvenni és leadni is..."

Miért is?

Feltételezem, hogy a "hőtehetelenség" alatt hőkapacitást (m*cp) értesz, ami igazából a fajhőt valamint a sűrűséget mint anyagjellemzőt jeletni azonos térfogatú radiátorok esetén.

Azért hülyeség amit írsz, mert a hőszállítást mint transzportfolyamatot elsősorban a szállított anyagáram konvektív úton valósítja meg. Vagyis kis hőkapacitású anyag (m*cp) (tömeg*fajhő) azonos mennyiségű energiát nagyobb térfogatárammal száálít. Ez - mivel a a turbulens áramlás hőátadás szempontjából kedvezőbb, 1 nél nagyobb hatványkitevővel (ragozhatnánk , de a példa szempontjából irreleváns) növeli a szivattyúzási munkát.

Tehát ilyen szempontból a higany lenne ideális, de hát ahol számít, ott bizony pont ezért használnak folyékony fém hűtést, hőszállítást.

A radiátorok esetében kézenfekvő választás a víz: az elérhető közegek közül nem mérgező, nagyon nagy fajhővel, relatív nagy sűrűséggel (az olajok úsznak a vizen, kevés folyadék van a mindennapi életben, amin a víz úszik, általában a víz van alul. Na mondjuk a klórbenzol, brómbenzol a kivétel, de áruk és mérgező tulajdonságuk miatt szóba sem jöhet :) )(így nagy hőkapacitással) kis tömeg/térfogatáram mellett (kisebb csőátmérők kellenek, kevesebb szivattyúzási munka szükséges) ugyanannyi hőszállítás megvalósításához.

Ami a kérdésre a pontos válasz:

A vas pourbaix diagramjából ( [link] az efféle beszédben járatos emberek kiolvashatják, hogy a fémvas pH9..ph12 tartományban ionos formában nem oldódik a vízben, valamint tudja, hogy a felületén a további oldódást megakadályozó vas hidroxid réteg keletkezik.

Ennek elérésére például a kazánvizet trisóval (trinátrium foszfát), lugosítjuk. pH 8-9 környékére.

Hangsúlyozom, hogy ez csak vas és réz (müanyag) tartalmú rendszerekre igaz, a lúgos kazánvíz az aluminiumot oldja, ezért ott nem használható!!! korrózióvédelemre a fűtési rendszerekben ilyenkor más megoldást kell használni.