Hidrogén tárolása szivárgásmentesen, hogyan?
Hello!
Az ötletem a következő:
Egy dupla falú tartály belsejébe tölteni a hidrogént, majd egy semleges gázzal, pl: hélium, feltölteném a tartály falát, amit nagyobb nyomáson tárolnék, mint a tartályban lévő hidrogént, ezáltal nem engedné átdiffunálni a gázt a fémen.
Érdekel a véleményetek, mit gondoltok?
És az mennyire költséges művelet?
Megéri olcsóbbat keresni?
válasza:"És az mennyire költséges művelet?
Megéri olcsóbbat keresni?"
Nem annyira a költségéről van szó, inkább azt mondanám, vannak felhasználási területek, ahová nem jó.
A folyadékban elnyeletett hidrogén letárolása és kinyerése is lassú.
Ha a tárolt gázból nagy mennyiség kell gyorsan, nem szerencsés, ha úgy lehet csak kinyerni, mint szódavízből a széndioxidot.
Tehát: Van egy nagynyomású tarájom, teszek bele cseppfolyósított hidrogént, és egy fűtőszálat, aminek csinálok egy kivezetést a tartály tetején.
Amikor ki akarok venni a tarályból egy kis gázt, felfűtöm az ellenállást, forrásba hozza a hidrogént, majd egy túlnyomásszelepen megérkezik a gáz.
Természetesen csak állítva használható.
válasza:Ez működik fűtőszál nélkül is.
De a hidrogén kidiffundálásának problémája továbbra is megvan.
De legalább nem teszi rideggé a tartályt.
Amúgy MINDEN anyagon átdiffunál a hidrogenyó?
Mert esetleg teflonnal lehetne bevonatozni a belsejét ha azon nem.
csak egy ötlet
válasza:"De legalább nem teszi rideggé a tartályt."
Az nem a hidegtől van, hanem a fémbe diffundált hidrogéntől.
Az mondjuk igaz, hogy a hideg erre rátesz egy lapáttal.
"Amúgy MINDEN anyagon átdiffunál a hidrogenyó?
Mert esetleg teflonnal lehetne bevonatozni a belsejét ha azon nem.
csak egy ötlet"
Mint ötlet, nem rossz.
A hidrogén a legkisebb molekulaméretű anyag, ezért nehéz neki gátat vetni. Persze lehet olyan anyagot választani, ami sűrűbb rácszerkezete révén jobb akadály, mint a fém kristályrácsa.
Például egyes kerámiabevonatok jók lehetnek, tömör kompozit-kerámiák a fém helyett, szénrácsok, mint grafén például. A gyártási költségük magas, ezek alkalmazásának ez a fő akadálya.
Az miért nem működőképes hogy duplafalú tartály, nagyobb nyomással a héjban?
Az üvegen is átszivárog a hidrogenyó?
És mi lenne ha úgy nyernénk ki a tartályból a hidrogént hogy közben cseppfolyós marad. gondolok itt a tágulási tartályokra amikben egy gumibélés van.
Modellezem:
Tartály, benne víz, vagy gázkeverék(nem tudom mi áll ellen akkora nyomásnak, és közben nem cseppfolyósodik) a tartály közepén egy gumibélés(lufi) amiben van a cseppfolyós hidrogén.
Ha ki akarok engedni egy kis folyékony hidrogént, akkor vizet pumpálok a tarájba, és kijön a hidrogén a lufiból, a csapon keresztül.
Rendszer hátrányai: Kifejtő gép, ami vizet pumpál, felforralja a hidrogént, esetleg fűti a palackot.
Mindig marad egy kevés hidrogenyó a tartályban.
Precíz nyomáskezelés, pumpálás 150Bar-on.
ui: a héliumot tartom esélyes gáznak a feladatra:)))))
válasza:"Az miért nem működőképes hogy duplafalú tartály, nagyobb nyomással a héjban?"
Pontosan leírtam, keresd vissza. Parciális nyomás.
"Az üvegen is átszivárog a hidrogenyó?"
Valamennyire tutira, de az üveggel TÉNYLEG szilárdsági gond van. Főleg gyorsan változó hőmérsékletű környezetben, ahol a legjobb hőálló üveg is repedésveszélyes.
"És mi lenne ha úgy nyernénk ki a tartályból a hidrogént hogy közben cseppfolyós marad. gondolok itt a tágulási tartályokra amikben egy gumibélés van.
Modellezem:
Tartály, benne víz, vagy gázkeverék(nem tudom mi áll ellen akkora nyomásnak, és közben nem cseppfolyósodik) a tartály közepén egy gumibélés(lufi) amiben van a cseppfolyós hidrogén.
Ha ki akarok engedni egy kis folyékony hidrogént, akkor vizet pumpálok a tarájba, és kijön a hidrogén a lufiból, a csapon keresztül."
Ezzel nem tudom, mit akarsz, a mostani rendszerekkel ízlés szerint ki lehet venni a tartályból a hidrogént folyékonyan. Annyi kell hozzá, hogy a kifejtett hidrogén is a szükséges nyomás/hőmérséklet alatt legyen.
Azt hiszem, sejtem, mi a bajod, azt hiszed, hogy a folyékony hidrogén nem diffundál át a tartályfalon. Nos, de, átdiffundál.
válasza:Született azóta a kérdésre megoldás amit a japán Ryushin Ohmasa prof. jegyez. Az általa termelt Hidrogén egy SIMA ACÉLTARTÁLYBAN is évekig tárolható szivárgásmentesen (!!!) és még csak nem is robbanásveszélyes...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!