Mi, és hogy a legkönnyebb anyag a világon? Avagy, a hidrogén mekkora nyomáson a legkönnyebb?

> Igazából nem csak a gumi pumpálnám fel hanem a vázat is

Itt is lehet saccolgatni.

Mennyi üreges cső van egy kerékpárban? Számoljunk 4 méterrel, de ennél szerintem kevesebb van.

Milyen átmérőjűek ezek a csövek? Egy versenbringa esetén max 5 cm-t, annál biztos kevesebb. (Annak a keresztmetszete r²π = (0,025 m)² * π = 0,00196 m²

Ekkor V = 4 m * 0,00196 m² = 0,00784 m³

A csőben lévő levegő tömege (itt ugye 1 bar nyomás van):

m = ρ * V = 1,2 kg/m³ * 0,00784 m³ = 0,00941 kg

Tehát újabb maximum 1 dekát nyernél. A hajad nehezebb ennél.

> a vázat is hidrogénesre készíteném el.

Azt megnézem majd, hogy hogyan fogod az igencsak gyúlékony hidrogénnel töltött csövet lehegeszteni. De nem kell bele hidrogén, a vákuum sokkal könnyebb, a váz meg nem roppanna össze miatta.

> csak azon gondolkoztam hogy ugye vannak azok a fél kilós biciklik, és hogyan lehetne még könnyebbre elkészíteni.

Ilyen módon sehogy.

> A biciklikereket néhány helyen 10barra pumpálják fel.

Ergo akkor a kerékben lévő levegő nem 0,018 kg-ot, hanem 0,06 kg-ot fog nyomni. Még mindig édeskevés. Meg egy néhány kg-os kerékpár esetén a gumi is vékonyabb, azzal is számolni kell. Mondjuk nem 4 cm átmérőjű a gumi, hanem csak 2 cm, máris csak 0,015 kg a benne lévő levegő tömege.

Összességében a vázzal, a 10 bar nyomásra pumpált gumival együtt 2,5 dkg-ot is alig vennél le a bicikli tömegéből. Az kb. egy korty víz tömege.

> Gondolom ha minél több héliumot pumpálok a kerékbe, annál könnyebb lesz.nem?

Hát nem. Mivel anyagot, tömeggel rendelkező anyagot pumpálsz bele, annál nehezebb lesz. Más kérdés a felhajtóerő, de mivel az kizárólag a térfogattól függ, ami nem változott, ezért a felhajtó erő sem lesz nagyobb. (Ellentétben a lufival, ahol a térfogat nő a hélium belefújása során.)

> Mekkora nyomáson a legkönnyebb a hélium?

0 bar nyomáson a legkönnyebb. m = ρV = ρ₁ * p * V

(Ahol ρ₁ az anyag sűrűsége 1 bar nyomáson, és ahol p bárban van megadva.)

> Mikor a legkönnyebb? Ha vákuum van benne?

Igen. De ahogy számolgattuk neked, a különbség minimális. A levegő nem túl nehéz.

"Igazából nem csak a gumi pumpálnám fel hanem a vázat is hidrogénesre készíteném el."

Shakespeare jut eszembe erről: Sok hűhó semmiért...

Én tovább viszem a kérdésed kérdező.

Ugye abban egyetértünk a váz és gumi H, He töltésével semmit nem érsz.

De tételezzük fel hogy 2 meterológiai ballont kötsz a bicóra egyet elöl egyet hátul. (Lehet 4-is vagy több tök mind1.)

És ezzel sikerül majdnem "kinullázni" a súlyod (a tömeged nem csak a súlyod). //Tömegmegmaradás!//

TFH 1 kg nak megfelelő erővel nehezedsz így a talajra, tehát nem emelkedsz fel, viszont pl jó nagyokat tudnál ugratni még jobban mint a holdon.

Igenám, de ezzel az 1kg földhöz tapadási erővel kellene a 80+10kg tömeged előre hajtani is!

Lássuk be nem menne!

Kipörögne a kerék! //Súrlódás!//

De felkaphat a szél és arréb taszíthat akár oldalirányba is!

De TFH hogy előre visz a szél, és meg akarsz állni.

A 80kg ember + 10kg bicikli meg 40-el száguld és 1kg tapasztja a földhöz.

Satura húzod a féket!

Gyakorlatilag semmi nem történik siklasz tovább.

//Lendületmegmaradás!//

A fizikai törvényei "nem engedik meg" az ilyen "könnyítéseket", nem tudsz büntetlenül könnyíteni a bicikliden.

- Ha nagyon könnyű vagy és a bicód is az pl karbonvázas a kisebb tapadás miatt több az elvesző erő!

- Ha tükör sima felületű gumi kereket teszel fel, kisebb erővel kell hajtani (sokkal kisebbel mint amit He, H töltéssel elérhetnél valaha.)

Viszont nehezebben is állsz meg sokkal nehezebben! Sőt elesel az első kanyarban mert kifarolsz.

Szerintem ne ragozzuk tovább...

Remélem nem haragszol hogy tovább gondoltam az "ötleted".