Mi, és hogy a legkönnyebb anyag a világon? Avagy, a hidrogén mekkora nyomáson a legkönnyebb?

Eleve ott kezdődik, hogy jó esetben a kerékpár tömege a te tömegedhez képest jóval kisebb. A kerékpár tömegének meg nagyon kis részét adja a kerékbe fújt levegő. Nem tudom mennyire számoltam jól, de egy 28"-os kerékátmérőnél, 4 cm szélességű gumi esetén 3 bar-ra felfújva 1,8 kg jött ki. (Ami több, mint elsőre gondoltam.) Ha még vákuum is lenne a kerékben – de ehhez ugye nem jó a gumi kerék –, akkor is maximum 1,8 kg-ot nyernél az ügyleten. De életszerűen még a hélium lenne jó választás, azzal 1,5 kg-ot nyernél.

Akkor már egyszerűbb leadni 1,5 kg-ot a saját súlyodból, és ugyanott vagy, nem kell venned héliumpalackot, megoldani a töltést, ami lássuk be eléggé macerás. De a testtartásodon, a biciklid, öltözéked áramvonalasságát, a fizikai erődön is lehet, hogy sokkal több múlik, mint a kerékpárral együtt vett súlyod.

Ahogy 1-2 írja a gumiba pumpálva nem nyersz semmit!

Még úgyis jobban járnál ha a vázra kötöznél néhány héliumos meteorológiai ballont.

Igaz a légellenállásod nőne ettől de a súlyodat meg közben pl megfelezhetnéd. De úgy hogy még ne emelkedj föl.

Igaz így a tapadásod is csökken ha nagyon lecsökkented a súlyod már könyebben kipöröghetnek megcsúszhatnak a kerekeid...nem tudod előrehajtani magad.

Szóval a legegyszerűbb és legolcsóbb is a fogyás!

A levegő sűrűsége különböző hőmérsékleten átlagosan:

0 °C-on (101 325 Pa nyomáson) ρ = 1,2928 kg/m³

10 °C-on 1,2471 kg/m³

15 °C-on 1,2255 kg/m³

20 °C-on 1,2045 kg/m³

25 °C-on 1,1843 kg/m³

30 °C-on 1,1648 kg/m³

Láthatod, hogy 1 köbméter levegő tömege kb. 1,2 kg. A kerékpár gumijába belefújt levegőnek pedig nincs 1 köbméter a térfogata, hanem annál sokkal kisebb. Így hát nincs igazad ebben 2*Sü. Nem ad egy kilogramm plusz tömeget.

#6,#7:

Igen, tegnap éjszaka erősen félreszámoltam. (Kicsit kételkedtem is az eredményben, de éjszaka nem találtam meg a hibát.) Valamilyen rejtélyes ok miatt a gumi keresztmetszetére nem a kör területének, hanem a kerületének a képletét használtam. De akkor egy immár talán helyes közelítő számítás:

Mondjuk legyen a kerékátmérő 27", 4 cm széles gumival. Az azt jelenti, hogy a kerék kerülete:

K = 2rπ = dπ = (27"-4 cm) * π = (68,58 cm - 4 cm) * π = 64,58 cm * π = 202,9 cm ≈ 2 m

Mivel két kerék van, így közelítőleg azok térfogata megfelel egy 4 m hosszú, 4 cm átmérőjű, azaz (0,02 m)² * π = 0,001257 m² keresztmetszetű hengernek. (Itt tegnap a keresztmetszetet számoltam rosszul 0,04π-nek, pedig ugye (0,04/2)²π-vel kellett volna számolnom.) Ekkor:

V = 4m * 0,001257 m² ≈ 0,005 m³

A levegő sűrűsége légköri nyomáson ρ=1,2 kg/m³, tehát 3 bar nyomáson ρ=3,6 kg/m³

A kerékben lévő levegő tömege tehát (immár remélhetőleg helyesen számolva):

m = ρ*V = 3,6 kg/m³ * 0,005 m³ = 0,018 kg

Így viszont ennyit lehet maximum nyerni, még ha vákuum is lenne a gumiban. Lehet a gumi héliummal, hidrogénnel való megtöltésénél jóval nagyobb tömegcsökkenést eredményez, ha egyszerűen csak lemosod a biciklit, lehet a rajta megülő por is nyom ennyit.