Ha atommag hasadásakor hő keletkezik, akkor atommag egyesítésekor miért nem vele megegyező mennyiségű hő nyelődik el, vonódik el a környezetéből?

De, pont vele megegyező mennyiségű hő vonódik el a környezetből.

Szerintem téged az zavart meg, hogy vannak atommagok, amik egyesülésekor, így nehezebb atommagok képződésekor is hő (és egyéb energia) keletkezik.

A titok nyitja az egy nukleonra jutó kötési energia. Ha van két atommagod, A és B, ami C-vé egyesül, akkor energia szabadul fel, ha C-nél az egy nukleonra jutó kötési energia nagyobb, mint A-nál és B-nél, viszont a folyamat energiaigényes, ha kisebb.

Ugyanígy, ha van C atommagunk, ami A és B magokra hasad, akkor energia keletkezik, ha C kötési energiája kisebb volt, mint A és B kötédi energiái, és energia szükséges a folyamathoz, ha nagyobb.

Energiahiányos mag egyesülésekkel nem tudsz láncreakciót sem létrehozni sem fenntartani.

Sőt az egyesítendő atommagokat át is kell lökni egy "energiagáton" mert nem szeretik egymást megközelíteni sem.

Ezt meg eleve extrém magas hőmérséklettel és nyomással tudod csak elérni.

Amit Mojjo (1-es) írt az teljesen igaz.

A határpont a Vasnál van!

A vasnál könyebb magok egyesítése energiatöblettel jár, a nehezebbek egyesítése meg energiát igényel.

A vasnál nehezebb elemeknél ez pont fordítva van.

Nem véletlen hogy a vasnál nehezebb elemek csak és kizárólag szupernova és hipernova robbanásokban keletkeznek (természetes úton)!

Még azok is amiket mi energia nyerésre használunk, mint az urán, plutónium, thórium.

Vagyis tulajdonképpen az történik hogy a csillagrobbanás belefércölt egy csomó energiát a nehéz elemekbe, mi meg rájöttünk arra hogy hogy bírjuk őket hasadásra és ezzel ennek az energiának az újbóli leadására.

Tehát ha belegondolunk egy atomrobbanás egy valamikori szupernova robbanás egy ici pici kis darabkája, visszhangja ha úgy tetszik.

Az atomreaktorban is a szupernova robbanás "dolgozik".

Az a szép az egészben hogy energia ettől még nem lett több az univerzumban, mert a szupernova is a vasnál könyebb atomok egyesítéséből szerezte a nehézelemekhez szükséges energiát.

3: "Nem, ez nem így működik. Ha olyan atommagokat akarsz egyesíteni, amik egyesülése energiaigényes folyamat, azaz a környezettől energiát von el, akkor azt az energiát neked valahogy be kell táplálnod a rendszerbe. Egy ilyen folyamat magától nem megy végbe (pontosabban csak nagyon-nagyon kis valószínűséggel). Az energiát vagy te szolgáltatod, vagy nem történik semmi."

Valójában annyira nem tiltja semmi azt, hogy egy rendszer fogja magát és lehűljön, mondjuk két, különböző atommagokat tartalmazó zsákok tartalmát összeöntsd, és hirtelen lehűljön 0 az egész térség 0 Kelvin közelébe, hogy még példát is találhatunk erre:

https://www.youtube.com/watch?v=7zSRorI1Ttc

Valójában nem a termodinamika főtételei játszanak itt szerepet, hanem az, hogy a reakció mekkora hőmérsékleten megy végbe. Ha találnak két olyan atommagot, amelyek szobahőmérsékleten egyesülnek, akkor az bizony csúnyán lehűti a környezetet (lásd videó).

5: "Energiahiányos mag egyesülésekkel nem tudsz láncreakciót sem létrehozni sem fenntartani.

Sőt az egyesítendő atommagokat át is kell lökni egy "energiagáton" mert nem szeretik egymást megközelíteni sem. "

Ez miért van így? Miért pont szobahőmérséklet felett lenne a "gát", amikor bárhol lehet?

Egy fél szinttel "feljebb", kémiai kötések között ez nem áll fenn, energiahiányos reakciók is végbemehetnek szobahőmérsékleten.

@7: most nem tudom hanggal megnézni a videót, de egész véletlenül itt nem egy egyszerű kémiai átalakulást láthatunk? Mi meg magreakciókról beszélünk.

Na meg szobahőmérsékleten a legritkább esetben szoktak atommagok egyesülni. Akár exoterm, akár endoterm lenne úgy amúgy a reakció.

@7: na, most megnéztem rendesen a videót. Ennek a világon semmi köze a magreakciókhoz. Atommagokat egyesülésre bírni egy egész picit nehezebb, mint ilyen kémiai reakciókat előidézni. :)

A -18 celsius fok meg kicsit harmatos a 0 kelvinhez képest.

Szóval igen, endoterm reakciók léteznek. Spontán is. De atommagok egyesüléséhez le kell küzdeni pár dolgot. Kapásból a coulomb taszítást. Még akkor is, ha exoterm a reakció. Ezért vannak gondjaink a fúziós energia előállításával. Endoterm magreakciót létrehozni pedig még ennél is cifrább történet - lsd, amit EagleHUN írt. A természetben a szupernovák képesek olyan körülményeket teremteni, ahol reális eséllyel létrejöhetnek.

Spontán, szobahőmérsékleten sincs elvi akadálya, csak ahogy írtam, extrém kicsi valószínűségű esemény. A kérdező #4-es kérdésére sajnos már nem tudok korrekt választ adni, pedig nagyon jó és izgalmas kérdés. Kvantummechanikai effektusok játszanak olyankor közre, de sajnos nem értek eléggé hozzá. Bár őszintén szólva idegesít ez a helyzet, szóval remélem 4-5-6 év múlva bővebb választ is tudok majd adni :)